2017. 11. 21. 12:26

Tragikus képet fest a magyar oktatásról a nemzetközi felmérés

Szomorú, de szembesülnünk kell vele, hogy a magyar diákok jelentős részének gondot okoz a szövegértés, a számolás, az informatika és a társaival való együttműködés is. Dúró Dóra szerint a magyar oktatási rendszer nem felel meg a 21. század kihívásainak. 

Az új modulban, az együttműködő problémamegoldásban is átlag alatti teljesítményt értek el a magyar diákok - olvasható az iskolások képességeit kutató, nemzetközi teljesítménymérési program (PISA) 2015-ös felmérésében.

Leragadtunk a 20. században

2000 óta háromévente felmérik a 15 éves tanulók alkalmazott matematikai, természettudományos és szövegértési képességeit. A kutatásban az OECD-országok és a partnerországok tanulói vesznek részt.

Legutóbb 2015-ben, hetvenkét ország iskolásainak bevonásával készítették el a felmérést, amelybe új elemként bekerült a diákok együtt gondolkodását és közös problémamegoldását vizsgáló modul is. A legutóbbi teszt feladatai itt elérhetőek.

A bővítés oka, hogy a szakértők szerint a 21. század boldogulásának kulcsa a digitális jártasság mellett a kooperáció. 

A szomszéd fűje tényleg zöldebb!

Az együttműködést vizsgáló problémamegoldásban a legelőkelőbb helyen Szingapúr végzett 561 ponttal. Az OECD-átlag 500 pont, ettől a magyar diákok teljesítménye jelentősen elmarad a 472 ponttal.

A régióban csak a litván, bolgár és szlovák tanulók eredményét rangsorolták mögénk, Szlovénia és Észtország az átlag feletti teljesítményt ért el. A cseh tanulók 499, a lettek 485, a horvátok 473 ponttal zártak.

Nem sikerült átformálni a magyar rendszert

A PISA méréseken rendszeresen átlag alatt teljesítenek a magyar tanulók. Ennek egyik oka, hogy nem a lexikális tudást mérik, hanem azt, hogy a diák tudja-e alkalmazni különböző helyzetekben a megszerzett ismeretanyagot.

A 2015-ös eredmények - a 2012-höz képest is - a valaha elért legrosszabbak voltak.

Természettudományok és matematika modulban 477 pontos teljesítményt értek el a diákok, szövegértésben 472-t, míg a legjobbak 530 felett. Háromból két területen jelentős volt a visszaesés, a matematika terén stagnáltak a mutatóink.  

A család helyzete eldönti a gyerek jövőjét

Az iskola lenne a terepe a társadalmi egyenlőtlenségek kiigazításának. Ám, a magyar iskolarendszer nem képes csökkenteni a különbségeket. Ez megmutatkozik az eredményekben is, Magyarország esetében határozza meg leginkább a diák élethelyzete az általa nyújtott teljesítményt.

Kevés a tehetség, sok a leszakadó

Fájdalmas felismerés, hogy az OECD országokban átlagosan a diákok nyolc százaléka képes kimagasló eredményt elérni a felméréseken, hat százalék a minimum elvárás teljesítésére is képtelen.

Magyarország mutatói letaglózóak: 3 százalék tartozik a tehetséges kategóriába, 9 százalék a laszakadók köre.

A legjobban teljesítő Szingapúrban 21 százalék a kiemelkedő eredményt elérő tanulók aránya.

Kormány: a számítógép a hibás

A legutóbbi, matematikában, természettudományokban és szövegértésben elért lehangoló eredményeket az oktatási államtitkárság azzal indokolta, hogy számítógépen kellett a feladatokat megoldani és ez kihívást okozott a magyar diákoknak. Az év elején az oktatási államtitkár lapinterjújában a lehangoló teljesítményekért már a családokat hibáztatta. 

Hiába mondják sokszor, hogy emelték

Az Orbán-kormány kommunikációjának egyik fontos eleme a tanárok fizetésének emelése. 

Az OECD országok átlagától még mindig elmaradnak a magyar pedagógusbérek. Bár 2012-15 között emelkedtek, még mindig a legalacsonyabbak között vannak - áll a jelentésben.

A kutatás rávilágít, hogy a magyar tanárok hosszabb ideig dolgoznak, mint más országokban.A munkaidejük jelentős részét teszi ki a tanításán kívül az iskolai igazgatásban, adminisztratív munkában való részvétel.  

Soknak tartják

Az Orbán-kormány GDP arányosan 3,8 százalékot költ az oktatásra, ami jóval elmarad az OECD 5,2 százalékos átlagától. Palkovics László oktatásért felelős államtitkár ennek ellenére szeptemberben azt mondta sajtótájékoztatóján:

“Magyarország sokkal többet költ az OECD és az unió átlagánál az iskolák és az oktatási rendszer fejlesztésére.” 

A számok mást mutatnak. Az eredmények pedig azt, hogy a magyar oktatás tévúton jár. Hosszú évtizedek óta. 

Dúra Dóra: Rendszerhiba van az oktatásban

Az Eurostat, az OECD PISA-felmérések is egyértelműen mutatják, hogy az iskola nem képes a társadalmi különbségeket csökkenteni, a mobilitást elősegíteni. Az Orbán-kormány pedig éppen erre hivatkozva államosította az oktatási rendszert, hozta létre a KLIK-et - értékelte az Alfahir.hu-nak a PISA-felmérés eredményét Dúró Dóra. 

Az Országgyűlés Kulturális bizottságának jobbikos elnöke hozzátette, úgy érveltek a kormány képviselői, ha központilag azonos finanszírozást biztosítanak az iskoláknak, kiegyenlítődnek az otthonról hozott különbségek. Jól látszik, hogy ez nem történt meg. Ennek a problémának a kezelése nem kizárólag pénz, hanem módszertani kérdés is.

A szakpolitikus szerint az oktatási kormányzat emellett számos szakmai hibát is elkövetett, amelyek ugyancsak hozzájárulnak a tanulók egyre romló teljesítményéhez. Ezek közé tartozik többek között a túlzott központosítás, a KLIK felállítása, a pedagógusok megbecsülésének hiánya és az is, hogy a tanköny-piacot gyakorlatilag megszüntették. Hozzátette, azoknak az önkormányzatoknak, amelyek jó gazdái voltak intézményeinek, vissza kellene adni az iskolákat.

Elavult módszerek

Dúró Dóra szerint a PISA-teszten az együttműködő problémamegoldás moduljában elért teljesítmény rávilágít arra, hogy hazánk oktatási rendszere nem felel meg a 21. század kihívásainak, nem képes azt a fajta tudást átadni a gyermekeknek, amire szükségük lesz.

Korszerűsíteni kell az oktatási módszereket, változtatni kell a diákok és a pedagógusok túlterheltségén, amit a Nemzeti Alaptanterv túlméretezett és a gyermekek életkorához nem illeszkedő tananyaga okoz.  A felmérés rámutat arra is, hogy Magyarországon hiányzik a tudatos, stratégiai alapú tehetséggondozás.