A cikk szerint Észtország olyan kompromisszumos javaslatot terjesztett szerdán az európai uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács elé, amely a tervek szerint úgy tenné hatékonyabbá a migrációs válság kezelését, hogy közben egyetlen országnak se kelljen az akarata ellenére menedékkérőket befogadnia, valamilyen formában mégis mindenki kivegye a részét a közös terhekből.
Uniós diplomaták arról számoltak be, hogy kötelező kvóták helyett a menedékkérők EU-n belüli elosztásánál mindenképp megállapodásra lenne szükség a frontországok és a befogadó államok között. "Mindkét oldalon jó szándékot kell mutatni. Együttműködésre van szükség, egyezségre kell jutni" - mondta egy névtelenséget kérő illetékes a Financial Times brit üzleti lapnak.
A tervezet értelmében az Európai Bizottság felállítana egy úgynevezett korai előrejelző rendszert, és az első fázisban, amikor a tagországok valamelyikében megnő a bevándorlási nyomás, Brüsszel önkéntes anyagi vagy logisztikai támogatást kérne a társállamoktól. A második fázisban, ha a menedékjogi kérelmek száma átlépné egy, az ország teherbíró képességét figyelembe vevő, meghatározott mutató 150 százalékát, akkor kötelező lenne a segítségnyújtás. Ez azonban a menedékkérők áthelyezése helyett teljesíthető lenne például anyagi támogatással, esetleg szakemberek, felszerelések küldésével.
Jüri Laas észt uniós elnökségi szóvivő "tisztességes, kiegyensúlyozott és működőképes kompromisszumnak" nevezte országa javaslatát.