Csak kozmetikázni sikerült a magyar nyomoron! Az ország negyede még mindig szegénységben él

Hiába emelkedtek a nettó jövedelmek 4,2 százalékkal, illetve a reáljövedelmek 3,8 százalékkal, ez mindössze 0,7 százalékos csökkenést jelent, így a teljes lakosság 25,6 százalékát érinti még mindig a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázata. A 2016-os adatokat Janák Katalin, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) főosztályvezetője mutatta be.

Tehát a KSH adatai szerint minden negyedik magyar állampolgárt érinti a szegénység, ami viszont ennél is súlyosabb, hogy

még mindig 1 millió 293 ezer ember, a teljes lakosság 13,4 százaléka tengődik a szegénységi küszöb (77.680 forint) alatti jövedelemből.

Ez az adat még akkor is brutális, ha a KSH adatai szerint 2015-ben még 105 ezerrel több magyar élt a szegénységi küszöb alatt.

A súlyos mélyszegénységben élők aránya, akikre mindhárom szegénységi típus jellemző,

2016-ban 1,2 százalék volt, ami elvileg szintén csökkenő tendenciát jelez, de így majd' 120 ezer emberről beszélünk.

Legalul

A három szegénységi típus a jövedelmi szegénység, a különféle kiadástípusok anyagi fedezetét (például egyhetes nyaralás, váratlan kiadás) néző depriváltság (kirekesztettség), valamint a korlátozottan dolgozókra vonatkozó munkaszegénység.

Janák Katalin az MTI tudósítása szerint külön felhívta a figyelmet arra, hogy bár csökken a szegénység és társadalmi kitettség kockázata az egyszülős háztartásokban is, a mutató még mindig igen magas. A probléma az egyszülős családok több mint felét érinti.

A szegénységi kockázat "kiemelkedően magas", 72 százalék feletti a munkanélküliek körében is, ráadásul ezen a területen a KSH kiadványa szerint emelkedett a mutató.

Ez már a vég? 67 ezer ember tűnt el Borsod megyéből

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei napilap cikke beszámol arról, hogy az ezredforduló óta minden évben több ezer ember hagyta el a megyét, sokan Budapestre költöztek, mások Pest, Heves és Hajdú-Bihar megye településeire. A megoldási javaslatokat is tartalmazó tanulmányt augusztus végén fogadta el a megyei közgyűlés, jóllehet, az abban szereplő javaslatok inkább tűnnek merész céloknak, mintsem egy - akár középtávon elérhető - jövőkép megfelelő eszközeinek.

A felmérés szerint a régiók között nagyok a különbségek a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának szempontjából. A Közép-Dunántúlon elő háztartások 18,4 százaléka, Észak-Magyarországon a lakosság több mint 36 százaléka érintett.

A roma népesség körében annak ellenére, hogy "évek óta javulás figyelhető meg", igen magas,

75 százalék a szegénységi kockázat aránya.