Nyolc év alatt simán elfolyhatott a paksi bővítés ára körüli összeg, a közbeszerzések átlagban 15-24 százalékkal lehettek túlárazottak, tehát 2090-3300 milliárd forint közpénz mehetett el feleslegesen, valahova, valakikhez. Az EU-s pénzek érkezése lényegesen növelte a korrupciót.
151 457
Ennyi közbeszerzést néztek át az elemzők a 2009-2016 közötti időszakból. Elsősorban a korrupció kockázatát vizsgálták különböző szempontok alapján. Arra voltak kíváncsiak, hogy az állam mekkora valószínűlséggel és mekkora összeggel fizetett többet a reális árnál. Figyelembe vették, hogy hányan jelentkezhettek egy pályázatra, nyílt kiírás volt-e és reálisan határozták-e meg az árakat.
Ne nagyon versenyezgessenek itt maguk
Az elemzők arra jutottak, hogy 2009-től 2015-ig csökkent a verseny a közbeszerzéseken, kevesebben jelentkeztek/jelentkezhettek a kiírásokra. A 2015-ös közbeszerzési törvény javított a helyzeten, 2016-ban már nagyobb volt a verseny a pályázatokon. Az EU-s pénzeknél rosszabb a helyzet, ezeken a tendereken kevesebben indultak, mint a hazai finanszírozású projekteknél. Az új törvény segített ezen, de a nagyobb értékű pályázatoknál nem észlelhetünk komoly változást.
2016-ban a közbeszerzések 28 százalékánál egyetlen jelentkező volt, ezeknél úgy írják ki a feltételeket, hogy alig tudjon pályázni valaki, vagy meghívásos a kiírás. Az elmúlt években 25 és 33 százalék között mozgott az egyetlen pályázós közbeszerzések aránya, Nyugat-Európában ez 12 százalék.
Rosszabb a helyzet
Az elemzésben állítottak egy összevont korrupciós kockázati mutatót, amit a kiírás átláthatósága, a pályázók száma és a túlárazás lehetősége alapján számoltak. 2009 és 2015 között növekedett a korrupciós kockázat, míg 2016-ban csökkent az előző évhez képest.
Valódi verseny kell
Számításaik szerint a valódi verseny kíméletesebb a közpénzzel, több helyen is olcsóbban úszta meg az állam a beruházást, ha egészségesen működött a piac. Minél több a jelentkező, annál reálisabb az árcsökkenés esélye.
2-3 ezer milliárd forint
EU-s pénzek esetében mindegyik szempont szerint nagyobbak voltak a korrupció és a túlárazás esélyei. A kutatók így arra következtetnek, hogy az uniós támogatások korruptabbá tették Magyarországot. A legnagyobb túlárazások az IT-szektorban voltak, a legkisebbek az építkezések és ipari megrendelések esetében.
Két módszerrel vizsgálták, hogy mennyibe kerülhettek a túlárazott közbeszerzések:
- összevetették a korrupciós kockázatot mutató szerződések árait a hasonló, de nem korrupciógyanús szerződésekkel
- összevetették a kiíráskor megadott becsült árat és a tényleges, szerződésben rögzített ár különbségét
Ezek összeadásából az jött ki, hogy 2-3 ezer milliárd forintra tehető a semmibe eltűnő pénz az utóbbi évek közbeszerzésein.
Itt elolvashatja a kutatás teljes anyagát.
(fotó: Béli Balázs / Alfahír)