2018. 03. 03. 19:28

Analfabéták az iskolapadban és a bársonyszékben - oktatás a NER-ben és utána

Oktatáspolitikai programjuk ismertetésére hívta a pártokat szombat délelőttre a Pedagógusok Szakszervezete. A márciusi hószakadásban sokan vidékről elindulni sem tudtak, ám így is szép számmal gyűltek össze az OKISZ Töhököly úti irodaházában. 

A Fideszt és a KDNP-t minden bizonnyal nem a tavaszi zimankó, sokkal inkább az elmúlt években már megszokott arrogancia és párbeszéd-képtelenség gátolta meg, hogy képviselőit elküldje a tanácskozásra. 

Oktatáspolitika helyett hatalompolitika

Az elsőként szólásra emelkedő Hiller István arra emlékeztetett: az ENSZ ajánlása leszögezi, hogy az oktatás középpontjában a gyereknek kell állnia. Magyarországon 1993 óta törvényben volt rögzítve ez az alapelv, amelyhez két évtizeden át soha nem nyúltak az egymást váltó kormányok.

2011-ben aztán a köznevelési törvénybe már nem került be, és ez a szocialista politikus szerint tökéletesen jellemző is a jelenlegi hatalom hozzáállására.

Mint, ahogyan az is, hogy a Fidesz nem csak őt, de saját volt oktatási miniszterét is leszavazta, amikor azt kérték, maradjon benne a jogszabályban ez a mondat. 

A szocialisták nem is „toldoznák-foldoznák” a most érvényben levő törvényt, hanem teljesen újat alkotnának. Visszaállítanák a 18 éves korig terjedő tankötelezettséget, amelynek leszállítását Hiller Orbánék egyik legsúlyosabb bűnének tartja. Rámutatott: az intézkedés 

„52 ezer gyereket dobott ki a rendszerből, javarészt a leghátrányosabb helyzetű családokból származókat.”

Hozzátette: a pedagógus életpályamodell mai formája megbukott, helyette az MSZP 35%-al emelné a szférában dolgozók bérét. 

Hiller szerint a PISA-felmérésekben nyújtott gyászos teljesítények világosan mutatják a kormány oktatáspolitikájának kudarcát. Ám úgy véli, emögött nem csak szakmai hibák, de szándékos rombolás is meghúzódhat, 

„Ami a középkorban a föld volt, az ma a megszerzett tudás. Aki ezt el akarja zárni a gyerekektől, az monopolizálni akarja ezt az erőforrást a saját elitje számára. Ez nem oktatáspolitika, ez hatalompolitika."

mutatott rá a politikus. 

Némi önkritika

Az MSZP volt oktatási és kulturális minisztere egy szót sem szólt arról, hogy esetleg valamit azért ők is elronthattak 2010 előtt. Helyette a legalább részleges beismerés váratlanul saját egykori államtitkárától, a DK-s Arató Gergelytől érkezett. 

„Ha valamit meg lehet tanulni a 2010 előtti oktatásirányítás hibáiból, az az, hogy a szakmával való egyeztetés nélkül nem megy.”

 - ismerte be a politikus, hogy annak idején azért nekik sem volt erősségük a konszenzuskeresés.  

Arató szégyenletesnek nevezte, hogy ma egy pályakezdő pedagógus annyit sem keres, mint a szakmunkás minimálbér, vagy, amennyi egy bolti pénztáros jövedelme. A DK azonban nem egyszeri jelentős fizetésemelést, hanem folyamatos bérfejlesztést ígér a tanároknak. 

Arató is bírálta a tankötelezettség korhatárának leszállítását, rámutatva, hogy ma minden hatodik 17 éves kikerül az oktatási rendszerből. 

Utolérni a 21. századot

A mai oktatási rendszer teljesen idegen a valóságtól, a 21. század kihívásaira szinte egyáltalán nem készít fel – nyitotta a szomorú helyzetképpel előadását Dúró Dóra. Az Országgyűlés Kulturális Bizottságának jobbikos elnöke emlékeztetett: az elmúlt egy-két évtizedben gyökeresen megváltoztak azok az elvárások, amelyeknek egy fiatal felnőttnek meg kell felelnie. Egy uniós kutatás szerint egy ma, az oktatásból kikerülő diáknak élete során 

hat-hétszer kell jelentősen megújítania a tudását, ha talpon akar maradni a munkaerőpiacon. 

Erről a hazai rendszer alig vesz tudomást, amit a Jobbik szerint sürgősen meg kell változtatni. Dúró példaként megemlítette:

Magyarország idegennyelvtudás tekintetében az utolsó helyen áll az EU-ban, a románok és a bolgárok is megelőznek minket.

A politikus „döbbenetesnek” nevezte, hogy a Nemzeti Alaptanterv kimeneti követelményei között nem szerepel semmilyen nyelvvizsga megszerzése – a felsőoktatásba viszont fel sem veszik a diákokat, ha nincs nyelvvizsgájuk. 

Dúró úgy látja, ma a hatalom részéről sem politikai, sem szakmai, sem anyagi megbecsülés nem övezi az oktatást. Ezt tökéletesen mutatja, hogy önálló oktatási minisztérium sincs, államtitkári szintre degradálták le a szakterületet. A szuperminisztériummá duzzasztott EMMI élén áló Balog Zoltán felkészültségről egy igen sokat mondó történetet hallhattunk. Amikor az emberminisztert szembesítették azzal, hogy magyar diákok negyednek funkcionális analfabéta,

akkor ezt annyival intézte el: ez a fogalom nem is létezik, hiszen „aki el tud olvasni valamit, az meg is érti”. 

„Mert ő maga is az!” - 

jegyezte meg valaki a hallgatóságból.

A szféra érdekérvényesítő képességének gyengeségét jelzi, hogy milyen kevés pénzt fordítanak az oktatásra – mutatott rá Dúró Dóra, hozzátéve: kormányra kerülve a Jobbik a GDP legalább 6 százalékát költené a területre. 

A Jobbik a kezdő pedagógusok fizetését a diplomás átlagbér szintjére emelné fel. 

Dúró szerint vannak olyan elemei a jelenlegi oktatáspolitikának, amelyek folytathatóak lennének. Ide sorolta a mindennapos testnevelés órákat. Ám hozzátette: a kormány e tekintetben is kudarcot vallott, hiszen az intézkedés bevezetése óta 

1.200.000 gyerekre országszerte összesen 21 tornaterem épült, miközben harmincnál több stadion építésére ítéltek oda sok milliárdnyi forrást. 

Dupla, tripla

Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője szerint az oktatás elsősorban társadalompolitikai eszköz, amellyel az esélyegyenlőség mozdítható elő. E tekintetben a hazai rendszer rendkívül komoly problémákkal küzd, 

„jelenleg valahol Ecuador, és Venezuela szintjén vagyunk”.

 - mutatott rá. 

Kanász-Nagy szerint a jelenlegi abszolút centralizált oktatásirányítási rendszert el kell törölni, ám úgy véli, a 2010 előtti gyakorlat sem volt jó, amely teljes egészében az önkormányzatokra hárította a közoktatás fenntartásának minden terhét. Az LMP visszaadná a településeknek a iskolákat, amennyiben képesek s hajlandóak azok működésének finanszírozására. A szegényebb önkormányzatok esetében azonban megtartaná az intézmények állami kezelését. 

A rendszerszintű helyzetkép felvázolása után a politikus olyan ígéretzáport zúdított a hallgatóságra, hogy az embernek meg kellett néznie a telefonjában a dátumot, hogy nem-e repült vissza 2002-be egy MSZP-s lakossági fórumra. 

Az LMP kétszeresére emelné az oktatásra fordított költségvetési összeget, a pedagógusok átlagbérét öt év alatt megdupláznák, a pályakezdőként megtripláznák.

Egy fiatal tanár egy a jelenlegi nettó 120-130 ezer forint helyett 300 ezer felett keresne. 

A magasan repkedő összegeket kissé meglepve hallgató egybegyűlteknek Kanász-Nagy azzal magyarázta a vakmerő vállalásokat, hogy Magyarország súlyos lemaradással küzd a nyugati, de számos területen a régiós országokkal szemben is, így, ha utol akarjuk érni őket, akkor nem elég annyit fordítani az oktatásra, mint ők, hanem ennél is többre lesz szükség. 

(Fotó: Bezerédi Tamás)