2018. 12. 03. 15:10

Ordas nagy kamu volt a kormány meghátrálása a rabszolgatörvény ügyében, mégis agyondolgoztatják a magyarokat

Hiába tűnt úgy múlt hét közepén, hogy a hatalom meghátrál a munkavállalói jogokat lábbal tipró rabszolgatörvény keltette országos felháborodás elől, Kósa Lajos mai sajtótájékoztatóján kiderült: szinte semmit sem enyhült tervezet.

A javaslatot benyújtó Kósa Lajos hétfőn ismét tárgyalt a szakszervezetekkel, akik hiába sorolták el aggályaikat. Az egyeztetést követő nyilatkozatában a fideszes politikus világossá tette: 

lényegébben semmiben sem engednek az érdekvédőknek. 

Tehát a parlament elé kerülő – és ott minden bizonnyal majd el is fogadott -  törvénytervezet szerint munkaidőkeretet a mostani egy évről továbbra is háromra növelnék. Azaz a teljesített túlórákat ráérne akár két-három esztendő múltán kifizetni.

A Fidesznek köszönhetően a családok éve után a rabszolgaság éve vár a magyarokra

Napi jegyzet - Kétlem, hogy Kósa Lajos vagy párttársai a parlamentben tisztában lennének azzal, mit is jelent napi 10-12-14 órában tisztességes munkát végezni. A kötelezően kiszabott túlmunka, vagyis a túlóra 400 órában maximalizálása - amit nyugodtan nevezhetünk rabszolgatörvénynek - olyan emberek agyszüleménye, akiknek fogalmuk sincsen a hétköznapok valóságáról.

Éves átlagot tekintve heti 48 órára emelhetik a maximális rendes munkaidő is.

Vagyis akár heti hat napot lehet dolgoztatni a munkavállalókat túlórapótlék nélkül is. 

A túlórakeretetet is felemelik 250-ről 400 órára. Az arcátlan kizsákmányolásra csupán annyi szépségtapaszt biggyesztenek, hogy ehhez a munkavállalók írásos hozzájárulása szükséges. A szakszervezetek azonban jelezték azt, amit minden, magyar munkahelyen életében már megfordult ember nagyon jól tudhat: 

ezt a „hozzájárulást” nagyon könnyű lesz kizsarolni a kiszolgáltatott alkalmazottaktól.

Múlt hét szerdán a Kormányinfón Gulyás Gergely még azt mondta, elképzelhetetlennek tartanak bármilyen egy éven túli túlóraelszámolást. Akkor úgy tűnt, hogy legalább egy-két kulcskérdésben meghátrál a hatalom az országos felháborodás hatására. 

Ám Kósa mai szavai világossá teszik, hogy a magyar emberek millióinak emberhez méltó munkakörülményei, családi élete és egészsége sokkal kevesebbet nyom a latban mint a német nagytőke utasításai.

Utóbbiakról nem mástól, mint Szijjártó Péter külügyminisztertől tudunk, aki a javaslat benyújtása után lelkesen nyilatkozta Düsseldorfban, hogy a hazánkban beruházó német cégek milyen örömmel fogadták a rabszolgatörvény tervezetét. 

Szijjártó elismerte: a német multik kedvére akar tenni a kormány a magyarok túlóráztatásával

Kósa Lajosék 100 órával emelik a túlórakeretet, mert szerintük az emberek többet akarnak dolgozniA törvénymódosítás csak azokra vonatkozna, akiknek kollektív szerződésük van. Ha a javaslatot elfogadják, a munkaórák szabályos számának három év alatt kell kijönnie, de 12 hónap alatt a heti munkaidő nem lehet majd átlagosan több 48 óránál.

Erre az összefüggésre mutatott rá az Országgyűlésben hétfőn a jobbikos Varga-Damm Andrea is, aki szerint közel sem véletlen, hogy éppen most és éppen ebben a formában akarják keresztülverni ezt a törvényt. 

Rabszolgatörvény: Kinek az érdeke?

A jobbikos képviselő szerint nem véletlen, hogy éppen most jutott eszébe a kormánynak a túlórakeret drasztikus növelése."Miért most jutott eszébe a kormánynak az, hogy hat év után módosítsák ezt a törvényt? Mi lehet az aktualitás, hogy ilyen durván és keményen belecsapjanak a munkavállalók életébe?"- mondta az Országgyűlés plenáris ülésén, napirend előtti felszólalásában Varga-Damm Andrea.