Lesz brexit-megállapodás vagy nem lesz, ez itt a kérdés

Napi jegyzet – A brit People's Vote civil szervezet megbízásából a YouGov közvélemény-kutató cég felmérést készített az Egyesült Királyságban a brexitről. A válaszadók 53 százaléka szerint a népnek kellene kimondania a végső szót brexit-ügyben, 54 százalékuk pedig egy második népszavazás esetén az Európai Unióban való bennmaradást támogatná. Egyikre sincs esély, de még az is kérdés, hogy megállapodással vagy anélkül szűnik meg a brit EU-tagság. Utóbbi esetben garantált a gazdasági válsághelyzet, de a konszenzusos forgatókönyv sem sok jóval kecsegtet.

A brexit-folyamatot jellemző kétségbeesett bizonytalanság ráadásul már most hatással van a gazdaságra. A Brit Kereskedelmi Kamarák (BCC) múlt hét csütörtökön ismertette legfrissebb felmérését, amelyhez több mint hatezer céget kérdeztek meg. A vizsgálat eredménye aggasztó gyengülést mutat. Adam Marshall, a BCC vezérigazgatója szerint a brit gazdaság „a pangás állapotába” jutott, köszönhetően a „politikai zajongásnak és drámának”. Közben továbbra sem lehet tudni, hogy jövő kedden a londoni alsóház elfogadja-e az Európai Unióval kialkudott 585 oldalas megállapodást. Theresa May brit miniszterelnök már kiterítette minden lapját, nem is hajlandó további időhúzást engedni. A megállapodásról szóló szavazást decemberben elhalasztották, de a jövő héten garantáltan megtartják. May a BBC műsorában egyértelműen az ellenzőknek és a hezitálóknak üzent azzal, amikor kijelentette, a bírálók egyelőre semmilyen más alternatív javaslattal nem álltak még elő, ugyanakkor egy megállapodás nélküli brexit „feltérképezetlen területre” juttatná az országot.

Ennél jóval konkrétabban fogalmazott a Bank of England kormányzója, Mark Carney a londoni alsóház pénzügyi bizottságának meghallgatásán, azt mondta: a kereskedelem szempontjából fontos brit kikötők nincsenek felkészülve egy megállapodás nélküli forgatókönyvre. Ha ugyanis az Európai Unióval folytatott brit kereskedelem a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere alapján folytatódnak, az vámok és vámellenőrzések bevezetését jelentené a jelenleg vámmentes kétoldalú kereskedelemben, vagyis súlyos árat fizetnének a britek.

Az Ipsos MORI üzleti és piaci közvélemény-kutató cég az ötszáz legnagyobb tőkeértékű brit vállalat körében végzett vizsgálata alapján arra jutott, hogy a nagyvállalati vezetők 74 százaléka tart a gazdaság általános állapotának hanyatlásától a következő tizenkét hónapban, míg a 95 százalékuk a brexitet övező bizonytalanságot nevezte meg a legnagyobb gazdasági problémának.

A pánikhangulatot jelzi, hogy 209 alsóházi képviselő nyílt levélben fordult Theresa Mayhez, arra kérve a miniszterelnököt: mindent tegyen meg a megállapodás nélküli brexit elkerüléséért. Ők is azon félelmüknek adtak hangot, hogy a WTO szabályrendszerére való áttérés azonnali versenyképességi hátrányt okozna, amit főként a brit feldolgozószektor sínylene meg, munkahelyek ezreit veszélyeztetve. A képviselők nyílt levelét támogatásukról biztosították világcégek (az Airbus, a Jaguar-Land Rover, a Ford és a Rolls Royce) vezetői is.

Nehéz átlátni a politikai folyamatok és érdekek szövevényes hálóján. A megállapodás ellenzői között az egyik legfontosabb érv az ír-északír határellenőrzés visszaállításának kérdése. De az sem kizárható, hogy a bizonytalanság fenntartásának politikai „haszonélvezői” vagy spekulánsai is vannak. Erre utalt Theresa May is, amikor a legnagyobb ellenzéki erőt, a Munkáspártot azzal vádolta meg, hogy mindenféle egyezséget elutasít és politikai játszmákra használja fel a brexitet.

Azt a kérdést egyre többen teszik fel, hogy miért ne lenne egyszerűbb egy második népszavazást tartani, legalábbis a brit közvélemény többsége pártolná az újabb referendumot, a kormány ezt azonban elutasítja. Theresa May szerint csak megosztaná az országot, az idő amúgy is sürget, az EU-tagság megszűnésének március 29-i időpontja előtt már nem lenne lehetőség megtartani egy népszavazást. Halasztásra elvileg lenne mód, ha ehhez az Unió tagállamai hozzájárulnának, de ez sem opció már a folyamat előrehaladott állapotában.

A brexit kezdettől fogva orosz rulettnek bizonyult az Egyesült Királyság számára, a rövid távú politikai érdekek és a kényszerhelyzet szülte meg a korábban népszavazás ellenzőjének számító David Cameron, korábbi miniszterelnök kampányígéretét, amit 2015-ös választási győzelme után kénytelen volt tartani. A kilépés és a népszavazás emlegetése arra is eszköz volt, hogy a britek reformokat és a maguk számára előnyös biztosítékokat próbáljanak meg kiharcolni az Európai Uniótól. Mostanra nagyon úgy tűnik, hogy elszámolták magukat, és már csak idegesen „játszanak” a ravasszal, amíg végül el nem sül a pisztolycső, akárhogy is – megállapodással vagy anélkül - záruljon a kilépési folyamat vége.

Büszkeség és balítélet

Napi jegyzet - Van egy londoni angol barátom. Lelkes brexit-párti. Vagyis csak volt. Már egyáltalán nem lelkes és míg anno a brexit mellett érvelt, most már amiatt aggódik. Megkérdeztem, hogy 2016-ban miért szavazott az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. „Brit büszkeségből" - jött a keserű válasz.