2019. 01. 11. 21:17

"Műkeresztények tobzódása", "az álkereszténység kora" - a kormányközeli média két volt munkatársa is beolvasott a rendszernek

Tavaly októberben rúgták ki a Nemzeti Sporttól Sinkovics Gábort, s a legendás újságíró azóta nem is nyilatkozott a történtekről. Most, hogy eltűtnették a szerkesztőségben hagyott emléktárgyait is, feljelentést tett, és bivalyerős cikkben búcsúzott el végleg a NER-től. Gondolataival nincsen egyedül, a Fidesz-közeli PolgárPortál egykori szerkesztőjének szintén tele lett a hócipője.

Sinkovics Gábor azért fordult a hatóságokhoz, mert amikor elbocsátása után visszament munkahelyére, hogy elvigye otthagyott holmijait, azzal kellett szembesülnie, hogy a szekrénye, benne pótolatatlan emlékeivel, olvasói leveleivel, dedikált könyveivel és más relikviákkal

egyszerűen eltűnt. 

A Mészáros Lőrinc-féle lap vezetése később sem volt hajlandó semmilyen felvilágosítást adni neki, hogy hova tűntek a cuccai, így büntető feljelentést tett. Ennek alkalmából törte meg a 444-en a csendet, és először írt távozása körülményeiről, illetve leginkább a benne kavargó érzésekről. A megdöbbentő és megrendítő írás úgy, ahogy van kötelező olvasmány. 

Sinkovics a karácsonyi ebédnél nem merte elmondani idős, Orbán-rajongó édesapjának, hogy a Vezér strómanja által tulajdonolt laptól kirúgták. 

"Attól féltem, hogy az én kivégzésembe majd Te halsz bele. A kilencvenegy esztendős szíved nem bírja elviselni mindazt, ami történt." 

írja.

Nem csak szívfacsaró önvallomást olvashatunk, de hajszálpontos kordokumentumot is. A hatalom elitjének a sajtószabadsághoz, és általában embertársaikhoz való hozzáállását így jellemzi:


"ők mondják meg, mit írhatsz, hogyan gondolkodhatsz és miként élhetsz. Övék a labda, ők jelölik ki, ki vehet részt a játékban. (…) Nem szeretik, ha nem tartozol közéjük. Bélyeget tesznek a homlokodra, és felcimkéznek. Dakota tomahawkkal vágták ketté az országot."

Sinkovics szerint "műkeresztények tobzódása" zajlik, ám ő már egyáltalán nem bánja, hogy nem tartozik a NER holdudvvarához. 


"Utcára kerültem, de erre akár büszke is lehetek. Már nem tartozom közéjük, a fröcsögő, mindenkinél okosabb, megmondóemberek, stúdió-cowboyok  közé. Már nem vagyok egy csapatban a makogó, motyogó barnacipőssel. A tényeket megcsúfoló, tenyérbe mászó képű táncdalénekessel, mellette az idegbeteg szőkével".

írja. 

Hasonlóan keserűen és dühösen fogalmaz,a kormányközeli PolgárPortál szerkesztője Huth Gergelynek írt nyílt levelében. A Demokratába és a Magyar Időkbe is publikáló Polgári Szilvia hosszasan taglalja a Pesti Srácok főszerkesztőjével és a PolgárPortált fenntartó alapítvány létrehozójával kialakult anyagi és morális nézeteltéréseit, majd arra jut, hogy 

"ami velünk megesett, intő jele a harmadik kurzus médiaeróziójának, intő jele az emberi minőség vállalhatatlan romlásának. (...)  A jelenkori jobboldali médiában olyan emberek kapnak státuszt, akik végzettségükben és teljesítményükben nem felelnek meg a legalapvetőbb elvárásoknak. Se végzettség, se tehetség, se teljesítmény! Nem tudnak a saját anyanyelvükön írni, de még beszélni sem, csupán a dörgölőzéshez értenek. Ahhoz viszont nagyon. És azok számára, akik a ranglétrán egy szinttel feljebb állnak, csakis ennyi számít."

A Polgárportál szerkesztője visszásnak tartja, hogy a Fidesz-közeli média vezetői és megmondóemberei 

"az erkölcs zászlaját lobogtatják, morális felsőbbrendűségüket hirdetik nap nap után, és élesen elhatárolják önmagukat attól a mételytől, amely a túloldalt jellemzi."

Holott Polgári Szilvia szerint valójában 

"Az álkereszténység korát éljük, sokak számára kifizetődő mímelni a keresztény erkölcsöt."