9

Sorra veszi a honvédségi repülőgépeket az állam, de állítják, egyik sem kormánygép

Orbán Viktor miniszterelnök nem is próbálta titkolni, hogy az elmúlt egy évben számos alkalommal repült a Magyar Honvédség kötelékébe tartozó gépekkel külföldre, még ha csak egy operaelőadásra is volt kíváncsi. Emellett szívesen igénybe vette nagyvállalkozók magángépeit is, például Csányi Sándor OTP-elnök-vezérigazgatóét, vagy Garancsi István MOL Vidi FC-tulajdonosáét. Utóbbinál érhető módon merült fel ellenzéki pártok részéről az a kritika, hogy üzletemberek –alkalmanként akár milliós tételt is jelenthető- ajándék utazásait egy miniszterelnöknek nem illik elfogadni, ez ugyanis felveti a korrupciógyanús helyzetek kialakulásának lehetőségét, főleg akkor, ha ezeknek az üzletembereknek gazdasági érdekeltségei feltűnően sikeresek az állami beruházások során.

A magyar kormány továbbra sem rendelkezik úgynevezett „kormánygéppel”, ugyanakkor az utóbbi egy évben lezajlott honvédségi repülőgépbeszerzések során felmerült a gyanú, hogy az állami vezetők légiszállítását ha katonai feladatként is, de valójában minőségében mégis csak kormánygép-szerűen kívánják végezni.

Erre utal legalábbis az, hogy a Magyar Honvédség két csapatszállító repülőgép után (melyeket Orbán Viktor is többször használt) vásárolt két olyan Dassault Falcon 7X business jet kisgépet is, amit jellemzően tehetős üzletemberek és sztárok használnak magángépként, klasszikus katonai műveletekre azonban csak korlátozottan lehetnek alkalmasak.

A politikai kritikák szerint a honvédség inkább csak üzembentartója a luxusgépeknek, mintsem valódi haszonélvezője, miközben a presztízsberuházásairól hírhedt kormány elkerülheti azt a vádat, hogy saját repülőgépet tartana fenn. Pedig Simicskó István korábbi honvédelmi miniszter a gépbeszerzésekről hangsúlyozta, hogy

„ezek a gépek nem kormánygépek. A Magyar Honvédség hadrendjébe kerültek, és a Magyar Honvédség fogja használni őket."

A Honvédség a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretén belül az utóbbi bő egy évben jelentős légierőfejlesztésen ment keresztül. 2017 decemberében jelentették be, hogy két darab Airbus A319-es utasszállító repülőgépet vásároltak, melyek január 31-én és február 1-jén érkeztek meg Kecskemétre, ünnepi fogadtatás közepette (lajstromjel: 604 és 605).

Szinte pontosan fél évvel később, 2018. augusztus 3-án éjszaka szállt le ugyancsak Kecskeméten az új szerzemény, egy Dassault Falcon 7X névre hallgató kisgép, amit világszerte általában a bőrfotelek és a hűtőt pezsgők jellemeznek, nem pedig a katonai málhák és a fegyverek. A Honvédség közleménye szerint ez egy „könnyű, többcélú szállító- és futárgép” lesz, további részleteket azonban nem árultak el arról, milyen felszereltséggel bírnak, hogyan néznek ki belülről (lajstromjel: 606).

Majd miközben rendre előkerült a vád, hogy az „Orbán-kormány luxusgépet” vett magának, a honvédség titokban vásárolt még egy ilyen gépet. Erről csupán pletykák terjedtek egészen addig, míg az azóta megszűnt zoom.hu december 6-án megírta, hogy valóban két Falcon gép van Magyarországon, a második viszont katonai lajstromszám helyett polgárit kapott (HA-LKX), miközben a tulajdonosa a Honvédség egyik leánycége, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM EI) volt.

Az eddig a pontig teljesen titokban tartott géppel kapcsolatban másnap kiadott egy közleményt a Honvédelmi Minisztérium, melyben sértett hangnemben „politikai hisztériakeltésnek” nevezték a gépre irányuló közfigyelmet, majd elismerték, hogy valóban egy újabb Falconnal bővült a flotta. Benkő Tibor honvédelmi miniszter az RTL Klubnak néhány nappal később arról is beszélt, hogy a második kisgép lajstromjele csak átmenetileg polgári, később, a katonai rendeltetésű felszerelése után meg fogja kapni az is a speciális jelzést. Ekkor elmondta azt is, hogy hamarosan egy harmadik Airbus utasszállító gépet, és még három teherszállító gépet is beszereznek.

Tankok, harci helikopterek

A Zrínyi-programon belül nem csak utasszállító- és kisgépek szerepelnek, hanem jelentős számú helikopter beszerzése is. Tavaly júniusban jelentették be 20 darab Airbus H145M katonai helikopter vásárlását, majd decemberben további 16 darab Airbus H225M-ét.

A két beszerzésről szóló közleményen nem is ültek sokáig a minisztériumban, ugyanazt a szöveget írták át az aktuális típusokkal és darabszámokkal. A honvédelmi miniszter továbbá idén januárban közölte az InfoRádiónak adott interjújában, hogy összesen 8 repülőgépet és 36 helikoptert vásárolhat a következő 10 évben a Magyar Honvédség, a szárazföldi képesség fejlesztésére pedig 44 új és 12 használt Leopárd 2-es harckocsit szereznek be.

Mindeközben a hadsereg új pisztolyokat, gépkarabélyokat és géppisztolyokat is kapott, és mintegy 100 új busz beszerzése is folyamatban van. Szintén tavaly vettek két négyüléses Zlin-143 LSi típusú kiképzőgépet is, valamint aláírtak egy új légvédelmi rakétavezetési rendszerről szóló szerződést, de a program 2026-ig számos más elemmel is bír.

Kormánygép, vagy sem?

Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt év utazásai során Airbus A319-es honvédségi géppel repült Montenegróba, Zágrábba, Salzburgba, Milánóba, Tel-Avivba, és Moszkvába is. Milánóba ráadásul nem tárgyalni, hanem operát nézni ment, erről a kormányfő maga is beszámolt Facebook-oldalán:

A miniszterelnök a szilvesztert sem itthon töltötte, hanem Brazíliában, ahol személyesen vett részt az új elnök, Jair Bolsonaro január elsejei beiktatásán. Ide már az átmenetileg polgári lajstromszámú, másodiknak vett Falconnal ment, ez jól látható a saját maga által feltöltött fotón és videón. Ugyanakkor az is érdekes, hogy míg az első, katonai számozással bíró gépet eleve szürke színben hozták Magyarországra, addig ez, aminek polgári száma van, a festése is hagyományos fehér maradt.

Érdekes továbbá, hogyan kommunikál a honvédség és a kormány a miniszterelnök utazásaival kapcsolatban. Míg a sajtó érdeklődésére Havasi Bertalan, Orbán Viktor sajtófőnöke például azt mondta, hogy

„mivel a Magyar Honvédségnek van repülőgépe, ezért külföldi hivatalos utak esetén inkább a Honvédségnek, és nem egy külföldi légitársaságnak fizetünk”,

addig a Honvédség nem bérlésről, hanem feladatról beszél:

„a jogszabályoknak megfelelően (…) jogosult e gépek igénybevételére a kormány és a Köztársasági Elnöki Hivatal, hiszen a védett személyek légi szállítása – az európai gyakorlatnak megfelelően – Magyarországon is beletartozik a honvédség feladatkörébe.”

De arra is volt már példa, hogy politikusok szállításával kapcsolatos kérdésre pilótaképzésre hivatkozott a HM, noha a legfontosabb állami személyek szállítása és a folyamatban lévő kiképzés fogalma együttesen nehezen értelmezhető: „A repülések végrehajtása a Magyar Honvédség pilóta állománya kiképzésének és szakszolgálati engedély megszerzésének szerves részét képezik, a nemzetközi útvonalrepülések, illetve a különböző kategóriájú repülőtereken történő leszállások végrehajtásával”- írták az Átlátszónak arról, hogyan szállították többek között Áder Jánost és Orbán Viktort is.

Benne van a büdzsében

Nehezebb feladat összegezni, hogy mennyibe kerülhet a Honvédség repülőgépflottájának bővítése, ezek ugyanis nem nyilvános adatok. Rendre előforduló kritika szerint eleve azért lehet a Honvédség kötelékében olyan business jet, amit kormánycélokra használnak, hogy a költségek ne legyenek kikérhető, nyilvános adatok. Másrészről a gépbeszerzések nagyságrendi árazásáról, valamint a további gépek beszerzésével kapcsolatban kérdéseket küldtünk a minisztériumnak, de levelünkre ezidáig nem érkezett válasz.

A korábbi nyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy a két használt Airbus A319-es utasszállító gép 20 milliárd forintba kerülhetett, ez az összeg képzéseket is magába foglal. Korábban a 20 darab Airbus H145M-es helikopter kapcsán a honvédelmi miniszter 100 milliárd forintról beszélt, a nyilatkozatból pedig úgy lehet kivenni, hogy a később megrendelt 16 darab Airbus H225M nagyjából hasonló, de másik ekkora összeget tehet ki.

A Dassault Falcon 7X kisgépek darabja 13,5 milliárd forintra becsülhető, a flottafejlesztés tehát több százmilliárd forintra tehető.

Lapunk megkeresésére a Honvédelmi Minisztérium korábbi főtanácsadója, Varga-Damm Andrea jelenlegi jobbikos országgyűlési képviselő a honvédségi fejlesztésekkel kapcsolatban azt mondta, alapvetően üdvözlik a haderő erősítését, hiszen az a NATO felé is szükséges vállalás. Ugyanakkor kétségeik vannak a beszerzések tisztasága felől, a képviselők ugyanis nehezen kapnak lehetőséget az iratbetekintésekre, miközben az a Maróth Gáspár lett hadfelszerelési kormánybiztossá kinevezve, akinek cége több tízmilliárd forintos egészségügyi területet érintő kartellgyanúba keveredett korábban – az ügyet idén áprilisi határidővel jelenleg is vizsgálja a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).

Varga-Damm Andrea megjegyezte azt is, hogy reményeik szerint a haderőfejlesztés nem az Oroszországgal való kapcsolatok erősödését szolgálja, de felvetette azt is, hogy a beszerzési tervek és a hozzájuk rendelt költségvetés nincsenek összhangban, azokra a fedezet nem feltétlenül áll rendelkezésre. A HM tank- és helikopterbeszerzéseinek határideje nagyjából 2023-2024-re tehető, ekkora készülnek el a megrendelt gépek, noha Benkő Tibor honvédelmi miniszter pár napja közölte, hogy még idén megérkeznek az első helikopterek.

A jobbikos politikus szerint nem azzal van probléma, ha állami vezetők szállítását a honvédség végzi, hanem azzal, ha ezt magáncélokra is alkalmazzák. Eszerint félő, hogy ha a katonákat például Orbán Viktor külföldi focimeccsnézései vagy operalátogatásai miatt riasztják, az demoralizáló hatással bírhat, és sérülhet a honvédek elkötelezettsége. Ráadásul a képviselő szerint eleve

nem az adófizetők dolga, hogy Orbán Viktor szórakozását fedezzék.