Bár az elmúlt években enyhült a szakemberhiány a gyógypedagógus szakmában. Még mindig komoly problémát jelent, hogy egy gyógypedagógusra több tucat SNI-s gyerek is jut. Ezáltal jelentősen túl vannak terhelve a szakmában dolgozók. A munkaerőhiánynak ugyanakkor összetett okai vannak.
Márkus Eszter, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar oktatási ügyekért felelős dékánhelyettese szerint 2012 és 2016 között az országosan felvehető keretszám, meglehetősen alacsony volt, kb. 800 fő. Mivelhogy akkoriban csupán 4 egyetemen folyt gyógypedagógus képzés. Mindemellett az új köznevelési törvény módosítása miatt változások álltak be, mert az szétválasztotta a speciális gyógypedagógiai nevelési oktatási intézmények tevékenységét és a pedagógiai szakszolgálatokét. Ezzel azoknak a gyógypedagógusoknak, akik eddig 2-3 munkakörben sokkal több feladatot el tudtak végezni, dönteniük kellett, és már csak egy helyen dolgozhatnak tovább. Ennek köszönhetően azonban nőtt a gyógypedagógus munkaerőigény. A másik gond, hogy a Ratkó-korszakban született hölgyek elérték az életkorhatárt, hogy elkezdtek nyugdíjba vonulni.
Továbbá az utóbbi években a követelmények is szigorodtak. Márkus Eszter úgy fogalmazott:
„Mindeközben egyre szigorodik az a rendszer, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók részére kötelező a fogyatékosság típusához illeszkedő gyógypedagógus szakember alkalmazása.”
Bár ez a szabály már 1993-ban kötelező lett, azonban ekkor még nem vették annyira komolyan.
„Nagyon sok pedagógiai szakember dolgozik a rendszerben, akinek nincs gyógypedagógiai végzettsége. Tehát többen is tanító, óvodapedagógus, szociálpedagógus vagy tanári végzettséggel foglalkoznak SNI-s gyerekekkel. A 2011-es köznevelési törvény megjelenése óta ugyanakkor ezt már szigorúbban ellenőrzik. A 2013-ban létrehozott pedagógus-életpályamodellben, ha valaki előre akar lépni, akkor bizony szüksége lesz végzettségre.”
Ennek köszönhető, hogy több olyan hallgató is van, akik már a szakmában dolgoznak, de még nem rendelkeznek gyógypedagógus végzettséggel. Ezzel, ha ők megszerzik a szükséges papírokat, akkor már nem új munkaerőként kerülnek ki a munkaerőpiacra.
Azonban Márkus Eszter hozzátette, hogy a néhány év múlva várható a hiány enyhülése, ugyanis a korábbi 4 helyett már 7 egyetemen is meg lehet szerezni a gyógypedagógus szakképzettséget. 2017-ben 1600, míg 2018-ban 1850 hallgatót vettek fel a képzésre, ők 2021-2022-ben végeznek majd.
A bérrendezés hiánya
Tavaly novemberben az LMP országgyűlési képviselője, Ungár Péter törvénymódosító javaslatot nyújtott be a gyógypedagógusok bérrendezését illetően. Ugyanis egy speciális intézményben dolgozó magasabb bértábla szerint keres, mint egy szociális intézményben dolgozó kollégája. Ennek az a magyarázata, hogy az iskolákban a pedagógus illetményalap alapján kapnak fizetést, az otthonokban pedig a szociális illetményalap szerint.
Az LMP képviselője kiemelte, hogy az alacsonyabb fizetés következtében több nappali otthonban sincs elegendő gyógypedagógus, pedig az államnak nem jelentene olyan hatalmas plusz költséget az egyébként is hiányszakmát képviselő gyógypedagógusok bérrendezése.
Ungár Péter lapunknak úgy fogalmazott, hogy
„A gyógypedagógiai pótlék alapvetően 5 százalék. Ez egy olyan iskolában, amely fogad SNI-s gyerekeket, elképesztően kevés. Ha ezt megnégyszereznék, még költségvetési szinten sem jelentene olyan nagy terhet, nagyjából 30 milliárd forintba kerülne az államnak.”
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egyébként a 2017–2018-as tanévben a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek ellátására 127 intézményben volt lehetőség, ez öttel több, mint az előző évben. A több mint 2,5 ezer tanuló fejlesztését 381 pedagógus látja el, számuk egy év alatt közel 7, illetve 17 százalékkal csökkent.
(Fotó: Femina.hu)