Az elmúlt években több szakmai vélemény is elhangzott arra vonatkozóan, hogy félő, az új követelmény miatt több tízezren is kieshetnek a felsőoktatásból. A felmérések szerint jelentős eltérés mutatkozik az ország különböző területein élő fiatalok nyelvtudása között.
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány saját Facebook-oldalán fakadt ki a döntés ellen. Kiemelték, hogy az alapvető jogok biztosának vizsgálata szerint alapjogi szempontból aggályosan és kellő előkészítés nélkül írták elő a felsőoktatásba való bekerülés egyik feltételeként a nyelvtudás új, szigorúbb követelményét. A posztjukban hozzátették azt is, hogy a jelenlegi parlamenti képviselők 62 százalékának nincs jelenleg középfokú nyelvvizsgája.
Tavaly decemberben a Jobbik és a Jobbik Ifjúsági Tagozata országos kampányt, illetve aláírásgyűjtést indított, „Esélyt a továbbtanulásra” címmel. A párt országgyűlési képviselője, Farkas Gergely lapunknak most úgy nyilatkozott, hogy a kormányon belüli hezitálásnak az az oka, hogy nincs egységes álláspont a kötelező nyelvvizsgáról.
„A Fideszen belül is különböző álláspontok vannak, több kormánypárti képviselő is osztja a szakma azon véleményét, hogy túl korai a 2020-as dátum.”
A képviselő elmondta, hogy november közepén a Jobbik egy javaslatot nyújtott be, hogy halasszák el a 2020-as időpontot, de akkor a kormány azzal keverte le az ügyet, hogy ennek a megvitatása a Fideszen belül is napirenden van.
Külföldi nyelvtanulás
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma eközben újabb akcióval próbálja "javítani" a hazai nyelvoktatást. Ugyanis a minisztérium évente 140 ezer diákot küldene a 9. és a 11. évfolyam között kétszer kéthetes külföldi nyelvi kurzusra. Erre a programra a kormány félre is tett évi 90 milliárd forintot, amely a 2020/2021-es tanévtől indulna.
A jobbik országgyűlési képviselője, Farkas Gergely üdvözítőnek tartja a kormány kezdeményezését, de a probléma megoldását nem ebben látja. Mint kiemelte:
köztudomású, hogy Magyarországon hiába van meg az elégséges óraszám a középfokú nyelvvizsgához való felkészítéshez, ezzel szemben csak nagyon kevés diák jut el a vizsgáig. Tehát nem a nyelvórák mennyiségén, hanem a minőségén kellene javítani
– fogalmazott Farkas Gergely.
A szakma több képviselője is azt tanácsolta korábban a kormánynak, hogy a nyelvtanárokat kellene jobban motiválni a nyelvoktatás minőségének javítása érdekében. Ugyanis a legjobbaknak számító oktatók, a jobb bér miatt, előbb-utóbb inkább tolmácsnak vagy idegenvezetőnek állnak inkább.
Harc a Fidesz és az Emmi között? Mégis kelleni fog a nyelvvizsga az egyetemi felvételizéshez
Először a kormánypárti Magyar Hírlap írta meg, hogy várhatóan mégsem lesz kötelező a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez 2020-tól. A lap több, meg nem nevezett forrásra hivatkozva közölte, hogy a jelenlegi trendeket látva annyira sokan esnének ki a felsőoktatási felvételi rendszerből, ami miatt megszületett az elvi döntés arról, hogy néhány évvel kitolják a felvételihez szükséges kötelező nyelvvizsga határidejét.