A kanyaróvírussal szembeni immunizáció az egész európai régióban nőtt, ugyanakkor a fejlődés egyenetlenül alakult, és nem volt elégséges a kanyarójárványok megelőzésére – mondta lapunknak Dr. Ledia Lazëri.
Európában 2017-ben mérték az eddigi legmagasabb, 90 százalékos oltási arányt, ami azt jelenti, hogy ennyi ember esett át a második (MCV2), végső védettséget nyújtó oltás beadásán is. Ugyanakkor 2018-ban az európai régióban mégis több helyen megjelent a vírus (nagyrészt Ukrajnában), ami rekordszámú megbetegedést és halálesetet okozott: 82.596 esetből 72 végzetes volt – közölte lapunkkal a szervezet.
A kanyaróvírus kivételesen fertőző és könnyedén terjed. A világszervezet szerint a járványok megelőzése érdekében minden közösségben évente legalább 95 százalékos, rutinszerű immunizálást lenne szükséges biztosítani.
A betegség védőoltással történő megállításának lehetőségét mutatja, hogy azokban az országokban, ahol az immunizáció szintje magas volt, csak néhány kanyaróbehozatallal kapcsolatos eset történt 2017-ben és 2018-ban. Dr. Ledia Lazëri azonban hozzátette, hogy az oltatlan közösségekkel bíró elszigeteltebb országokban a kanyarójárványok könnyen fennmaradnak, vagy rendre visszatérnek.
A szülők felelőssége rendkívül fontos
A világszervezet irodavezetője szerint a szülők túlnyomó többségükben a nemzeti immunizációs törekvéseknek megfelelően beoltatják gyermekeiket, hogy megvédjék őket a megelőzhető betegségektől. Így jutottunk el odáig, hogy Európában 2016-ról 2017-re a kanyaróoltás második vakcinájának beadási aránya 88 százalékról 90-re fejlődött.
Sok olyan ország van azonban, ahol nehéznek bizonyult elérni a nyájimmunitást, egyes területeken pedig még csökkent is az oltottság aránya az elmúlt években – figyelmeztetett a szakértő, hozzátéve, hogy az oltások elmaradásának számos, összetett oka lehet.
Többek között a szülők között lehetnek olyanok, akiknek korlátozott hozzáférésük van az egészségügyi rendszerhez, míg mások kényelmetlenséget látnak a kezelésben, nem beszélve azokról, akik a vakcinák esetleges káros hatásaitól félnek, vagy csak nem veszik komolyan a vírusfertőzés -akár végzetes- kockázatait.
Az alábbi térképen az látható, hogyan terjedt el 1980 és 2016 között az első oltásos védettség aránya (Ukrajnában pedig hogyan esett vissza):
Az Egészségügyi Világszervezet attól tart, hogy a vakcinákkal kapcsolatos téves információk terjesztései –tehát az oltásellenes mozgalmak tévhitei- hozzájárulhatnak olyan félreértésekhez, amelyek elrettenthetik a szülőket attól, hogy beoltassák gyermekeiket, vagy akár saját magukat.
Végeredményben ez megnehezíti az egyes országok optimális oltási szintjének elérését, egyúttal veszélyezteti az emberek életét is – állítja a szervezet.
Éppen azért a WHO szerint minden országban létfontosságú, hogy a hatóságok segítsék a szülők tájékozódását a védővakcinák megbízhatóságáról és előnyeiről, valamint arról, hogy milyen súlyos betegségeket lehet ilyen módon megelőzni.
Magyarországon a kisgyermekeket 15 hónaposan oltják be először kanyaró ellen, majd az emlékeztető oltást 11 éves korban ismétlik meg. Lapunk kérdésére Dr. Ledia Lazëri közölte, hogy gyermekek esetén az első kanyaróoltás akár 6 hónapos kortól beadható abban az esetben, ha közvetlen fertőzésveszély áll fenn.
Ilyen lehet, ha a környezetünkben kanyarójárvány van, vagy fertőzött emberrel léptünk közvetlen kapcsolatba, netán olyan területre utazunk, ahol elterjedt a fertőzés.
Nemzetközi vállalás a vírus megállítására
Mint Dr. Ledia Lazëri fogalmazott, a WHO továbbra is együttműködik mind az 53 tagállammal annak biztosítása érdekében, hogy sikeresek legyenek a 2015-2020-as időtartamra vonatkozó Európai Védőoltási Cselekvési Tervben (EVAP) vállalt kötelezettségvállalások teljesítésében, beleértve a kanyaró- és a rubeolajárványok megszüntetését. Ezek az országok –köztük Magyarországgal- beleegyeztek abba, hogy mindent megtesznek a terv sikeréért.
Az egészségügyi szervezet azt ajánlja, hogy minden országban ellenőrizzék az iskolás gyermekek kanyaró, és más vírusokkal szembeni védettségét, mert az iskolai oltásrendszer számos országban hatékony stratégiának bizonyult a magas oltási arány elérése, és a járványok megelőzése érdekében.
Az Egészségügyi Világszervezet statisztikája szerint Magyarországon 2018-ban összesen 14 megbetegedést azonosítottak, amivel az élmezőnyhöz tartozunk, ugyanakkor a szomszédos Ukrajnában 53.218-at, ami rendkívül magas rekordnak számít az európai régióban. Második helyen 5076 megbetegedéssel Szerbia következett, de több olyan ország is van, ahol viszont egyetlen esetet sem regisztráltak.
A régen hétköznapi betegségnek számító, ám ezzel együtt áldozatokat is szedő kanyaró a megfertőződést követő 9-11 nap után hirtelen jelentkező lázas, hurutos bevezető szakasz után kiütések formájában jelentkezik. Rendkívül fertőző, a vírussal védetlenül találkozó személyek csaknem 95-100 százaléka megbetegszik. Leginkább közvetlen cseppfertőzéssel terjed, legsúlyosabb esetben agyvelőgyulladást okozhat, valamint más bakteriális fertőzések is kísérhetik.
Magyarországon 1969-ben vezették be a kanyaró elleni kötelező védőoltásokat, 1989 óta pedig már két oltás kötelező, amely életre szóló védelmet nyújt. A hazai átoltottság körülbelül 98 százalékos, ezért járvány a nyájimmunitás miatt nem törhet ki, azonban az egyszer oltott személyek kitettek lehetnek a fertőzésnek.
(Címlapfotó: MTI/Komka Péter)