Merkel-Macron konfliktus: nincs konszenzus az új bizottsági elnök kapcsán

Merkel-Macron konfliktus: nincs konszenzus az új bizottsági elnök kapcsán

Frissítés 2:

Azt eddig is tudtuk, hogy Emmanuel Macron és Angela Merkel ezúttal szembekerült egymással, a csúcs utáni nyilatkozatokból pedig az derült ki, hogy nem született kompromisszum.

Merkel kijelentette, továbbra is Manfred Webert támogatja az Európai Bizottság elnöki tisztségére, míg Macron a bajor politikus ellen szervezkedik.

A német kancellár szerint nagyon erős üzenet, hogy Antonio Tajani elnöki bejelentése szerint az Európai Parlament védi a csúcsjelölti rendszert.

Ezzel szemben Macron örömmel konstatálta, hogy a mai csúcs alapján a Spitzenkandidat-struktúra alkalmazása nem jelenthet automatizmust, valamint az EP nem javasolhat EB-elnököt - utóbbi továbbra is a Tanács feladata.

Szintén ellentmondás a két fél nyilatkozatában, hogy míg Merkel szerint Weber Európai Parlamentben szerzett tapasztalatait nélkülözhetetlennek kell tekinteni, addig Macron úgy látja, hogy vezető politikai szerepből érkező egyénre lenne szükség. A francia elnök jól érezhetően Weber frakcióvezetői múltját nem tekinti relevánsnak ebben a tekintetben.

Macron elismerte, hogy "vannak nevek" az EB-elnöki posztra, amik a következő napokban, hetekben kerülhetnek elő.

Emellett többször is hangsúlyozta, hogy a legkarizmatikusabb, legtapasztaltabb emberre van szükség, aki erős vezető, erős legitimációval.

Frissítés 1: a Politicónak egy közép-európai tisztviselő azt mondta, hogy a találkozón helyes irányba sikerült lépni, mert kimondták, hogy a Spitzenkandidat-rendszer nem jelent automatikusságot az EB-elnöki székére nézve.

Frissítés:

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is arról beszélt, hogy a csúcstalálkozón az Európai Bizottság következő elnöke kapcsán konkrét nevekről nem esett szó, csak a kiválasztás folyamatáról vitáztak.

Tusk leszögezte, hogy az EB elnökének megválasztása nem szabad, hogy automatikussá váljon. Ebben a tekintetben szerinte az uniós szerződések egyértelműek: a Tanács javaslatot tesz, az EP megválaszt.

Tusk a kialakult vitát illető kérdésre, hogy most akkor kötelező-e EP-választási csúcsjelöltnek lennie az adott illetőnek, fordítva válaszolt:

„Természetesen nem lehet hátrány, ha valaki csúcsjelölt”

A pozíciók sorsának eldöntésére júniusig biztos, hogy várni kell. Az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Központi Bank elnöki széke is gazdát cserél.

A lengyel politikus ezt néhány közhellyel egészítette ki, például: olyan megoldást kell találni, ami biztosítja a földrajzi, demográfiai, politikai, nemek közötti megosztást figyelembe vevő egyensúlyt.

Korábban írtuk:

A Politico uniós diplomatákra hivatkozva írja, hogy a vezetők "a neveket nem, csak a folyamatot" vitatták meg az Európai Bizottság következő elnökének megválasztása kapcsán. A fő kérdés az, hogy a németek vagy a franciák akarata került többségbe: Angela Merkel kiáll amellett, hogy csak olyanból válhasson EB-elnök, aki valamelyik nagy pártcsalád csúcsjelöltje volt, míg Emmanuel Macron célja az, hogy ebben a tekintetben outsider politikust is jelölhessenek.

A tervek szerint hamarosan Donald Tusk tart sajtótájékoztatót, de a kormányközeli Origo már tudni véli, hogy mi a döntés:

Origo: "félretették" a csúcsjelölti rendszert Brüsszelben, nem Weber lesz az EB-elnök | Alfahír

A kormányközeli Origo úgy értesült a brüsszeli EU-csúcson, hogy "félretették" a csúcsjelölti rendszert, így szinte borítékolható, hogy a két esélyes Spitzenkandidat, Manfred Weber és Frans Timmermans is alulmarad az EB-elnöki pozíciójáért vívott politikai csatában.