Egy vödör szennyvíziszappal emlékeztették Orbán Viktort: Magyarország nem hulladéklerakó

""
Több tonnányi maribori szennyvíziszap érkezik a Székesfehérvár melletti területre

Két Natura 2000-es terület között húzódik meg az az egykori agyagbánya, amelyről nemrég kiderült, hogy ide szállítanak több tízezer tonnányi külföldi szennyvíziszapot. A horvát termelés több mint a fele érkezett ide 2018-ban, de nemcsak onnan, hanem Szlovéniából, Szerbiából és még Olaszországból is több ezer tonna bűzös masszát raktak le a Székesfehérvár határától egyébként pár perc autóútra levő területen.

A szennyvíziszap lényegében a szennyvíztisztításból visszamaradó, magas víztartalmú hulladék. Ez a szennyvízből származó anyagcsere-termékeket, szerves és szervetlen anyagokat tartalmaz, ahogy előfordulhatnak benne káros nehézfémek és mikroszennyezők is.
""
Ilyen teherautókkal szállítják a területen belül az elkevert szennyvíziszapot

A Fehérvári Téglaipari Kft.-hoz tartozó egykori téglagyár környékén elviselhetetlen szag terjeng. A szomszédos földeken kukorica és búza nő, innen már látható annak a folyamatnak az egyik fázisa, ahogy a telepre kerülő szennyvíziszapot kezelik. Külföldi és magyar kamionok is hozzák a fekete masszát, amelyet aztán hatalmas teherautók szállítanak a területen belül.

Valószínűleg nem sokan fogyasztanák az itt termesztett növényeket, illetve a belőlük készült élelmiszert, ha tudnák, hogy honnan származik. Nem véletlenül robbant ki hatalmas botrány két éve Horvátországban, amikor kiderült, hogy a szennyvíziszapot a kezeléssel megbízott cég egyik alvállalkozója egész egyszerűen a földekre öntötte. Már akkor felvetődött, hogy a hulladékot Magyarországon helyezhetik el. Az viszont csak később vált világossá, hogy ez viszonylag gyorsan meg is valósul.

""
Kotrógépek keverik a szennyvíziszapot a hozzáadott anyaggal a fogadómedencében

A 24.hu írt arról pár napja, hogy több tízezer tonna horvát szennyvíziszapot öntenek a Székesfehérvár határában levő egykori agyagbányába. A szállítást két horvát cég végzi, egyikük kvótáját ráadásul nemrég növelték és vállalat év december végéig további 48 ezer tonna, vagyis mintegy 2400 kamionnyi iszapot hozhat be Zágrábból. Az üzlet a magyar államnak egy fillért sem hoz, a tulajdonosoknak annál inkább. 2018-ban 426 millió forintot termelt az egykori agyagbánya helyén működő lerakó, amiből a Fehérvári Téglaipari Kft. ügyvezetője, Horváth Sándor 98 millió forintot vett fel.

Stummer János, a Jobbik országgyűlési képviselője épp ezért próbált utánajárni annak, hogy pontosan mi zajlik a területen. Az ellenzéki politikus szerint az mindenképp elfogadhatatlan, hogy a Magyarországon keletkező szennyvíziszap mellé még külföldről is hoznak be, amit aztán a közeli Székesfehérvár lakói szagolhatnak széljárástól függően.

"Nézzék már meg a fát is, kérem."

A Jobbik politikusát Horváth Sándor, a cég ügyvezetője a helyszínen tájékoztatta arról, hogy pontosan mi történik a területen lerakott külföldi szennyvíziszappal:

egy egyedülálló módszerrel hasznosítják.

Az eljárás lényege, hogy a kezelt szennyvíziszapot nem lerakják, hanem egy speciális kezeléssel olyan talajt gyártanak belőle, amely aztán később alkalmazható a székesfehérvárihoz hasonló bányaterületek rekultivációjára, azaz tájrendezésére. Ez a hasznosítási módszer egyedülálló, a szabadalmazási folyamata májusban zárult le. Horváth szerint abból a szempontból úttörő technológia, hogy

a tájrendezéshez nemcsak a törvényben előírt záróréteget tudják előállítani, hanem egy olyan talajt, ahol akár energianövények is megmaradnak.
""
Horváth Sándor vezeti körbe a telepen Stummer Jánost, a Jobbik országgyűlési képviselőjét

Horváth Sándor készségesen mutatja meg a mesterséges talajkészítés folyamatát, amely egy fogadómedencében kezdődik. Itt a szennyvíziszapot agyaggal és úgynevezett talajoltó oldattal keverik össze, az elegy pedig egy tárolómedencébe kerül. Az érlelés során olyan anyagokat adnak a keverékhez, amelyek segítik a szerves anyagok lebomlását.

Az egykori bányászati tevékenységekből visszamaradt gödrök helyére aztán betöltik az elegyet és ezután veszi kezdetét az 1-2 éves érlelési folyamat. Eközben többfajta növényt telepíthetnek a talajosodás elősegítésére. Horváth Sándor szerint ezzel a technológiával elsősorban azokat területeket lehet rekultiválni, amelyek korábban hasonló bányaként működtek.

""
Az ügyvezető igazgató mutatja a mesterséges talajon növekedő fákat és a cserjéket

Attól, hogy úttörő eljárás, még van szaga

Azt már Fazakas Attila, a Jobbik helyi politikusa veti közbe az ügyvezető ismertetőjénél, hogy pont egy napon jelent meg a külföldi szennyvíziszap elhelyezéséről szóló hír azzal, hogy a 16 milliárdból felhúzott Vidi-stadion ivóvize használhatatlan egy, a csőrendszerben megtelepedett baktérium miatt.

"Jogosan fel vannak háborodva a fehérváriak, mert féltik az egészségüket"

- fogalmaz Fazakas. Az ügyvezető elutasítja a politikai motivációval kapcsolatos célzásokat, mert szerinte ez a szennyvíziszap-kezelés nem erről szól.

Az ügyvezető szerint semmi olyan nem történik a területen, amiről ne lehetne tudni, nem véletlenül kapták meg az engedélyt.

Azt is elmondja, hogy a bedolgozott szennyvíziszap harmada származik külföldről, nagyobb része pont Székesfehérvárról jön. A cégnek 250 ezer tonna hulladék elhelyezésére van engedélye, ebből 120 ezer tonna szerves hulladékot rakhatnak le, aminek nagy része a szennyvíziszap.

"Az úgynevezett védőtávolságon belül ötvenszer vizsgálták a bűzhatást."

A bűzzel kapcsolatos problémákról Horváth azt mondja, hogy az engedélyeztetési eljárás során megfeleltek az előírásoknak, így a 'szagterheléssel' kapcsolatos kritériumoknak is. A szagokat 500 méteres körzetben vizsgáltak.

"Tudjuk a szagforrásnak az okát, az nem innen származik, mert mi itt azonnal bekeverjük az iszapot."

Horváth szerint a szabálytalan kamionosok viszik be a városba a bűzt, akik a kiürített járművüket már nem ponyvázzák le, így a szél könnyebben terjeszti a szagot, amely leginkább egy teljesen megtelt toi-toi vécéére emlékeztet. 

Itthon is van elég szennyvíziszap

A Jobbik országgyűlési képviselője viszont úgy látja: az eljárás lehet, hogy megfelelően hasznosítja a szennyvíz kezelése során keletkező maradványt, de a magyar termelés is tudná biztosítani azt, hogy az üzem megfelelően működjön - nem kellene ehhez tőbb tízezer tonna külföldi hulladékot importálni.

A politikus nem kapott kielégítő választ arra, hogy mi szükség van más a más nemzeteknél keletkező szennyvíziszap behozatalára, ha Magyarországon is biztosított az üzem működéséhez szükséges mennyiség. 

Stummer János elmondta: határozati javaslatot nyújtanak be annak megakadályozására, hogy Magyarországra hozzák a régió szemetét. A tervezet elfogadása esetén megszüntetnék annak lehetőségét, hogy más országból – bármilyen nemű – hulladékot azért hozzanak be, hogy azt itt helyezzék el a talajban.
""
A maribori szállítmány

A politikus szerint az már egy másik kérdés, hogy miképp működhet egy ilyen üzem annyira közel egy megyeszékhelyhez, hogy a tevékenység hatására létrejövő bűz alkalmanként elárassza a várost.

"Székesfehérvártól 500 méterre van egy olyan hulladékfeldolgozó, ahová külföldi szemetet hoznak, éppen ezért úgy gondoljuk, hogy az lenne a korrekt, hogy a miniszterelnök is kapjon ebből egy kis ajándékot."

Ezt már a miniszterelnök felcsúti háza előtt mondta Fazakas Attila, aki Stummer Jánossal közösen gyűjtött mintát a külföldi szennyvíziszapból.

""
Stummer János és Fazakas Attila elhelyezi a szennyvíziszapot tartalmazó vödröt Orbán Viktor felcsúti háza előtt

Stummer János a szennyvíziszap átadása előtt azt üzente Orbán Viktornak, hogy a környezetvédelem egy pártok felett álló nemzeti ügy, az országot pedig nem szabad felesleges hulladékokkal terhelni. 

"Ezt az országot nem szabad ilyen anyagokkal terhelni, épp ezért arra kérem a miniszterelnök urat, hogy támogassa a javaslatunkat. Hogy emlékeztessük a miniszterelnök urat ennek fontosságára, most itt hagyunk egy vödörnyit a maribori szennyvíziszapból."

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!

Friss

1