Békés megyében tényleg ki kell bekkelni, amíg Simonka György börtönbe kerül?

Békés megyében tényleg ki kell bekkelni, amíg Simonka György börtönbe kerül?

Ismét elmaradt az ellenzéki áttörés Orosházán.

Itt nem volt plakátháború. A dél-békési Orosházán vasárnap nem érződött a feszültség, hiába is tűnt reálisnak, hogy a bűnszervezetben elkövetett csalással vádolt Simonka György választókerületének legnagyobb városát elviheti az ellenzék: komoly csapást mérve ezzel a sokéves börtönnel fenyegetett fideszes országgyűlési képviselő gazdasági hátországára.

Pedig Orosháza valóban - úgymond - billegőnek számított. Már a 2018. áprilisi országgyűlési választásokon is alig néhány tucat szavazattal győzött itt Simonka György Szabó Ervinnel szemben, aki akkor még "csupán" a Jobbik színeiben indult, az ellenzéki pártok szintén delegáltak képviselőjelölteket.

Igaz, az akkor már hírbe hozott Simonka mindent megmozgatott azért, hogy Dél-Békésben (4. oevk) győzedelmeskedjen - Orosháza sem volt akkor csendes, a demokrácia ünnepét több esetben is a láncszavazás gyanúja árnyékolta be. Mindenesetre akármilyen szomorú látleletet állított is ki a magyar társadalomról, Simonka György egyéniben mandátumot szerzett (43,15 százalékos eredménnyel, mindössze 1.802 szavazattal megelőzve a jobbikos Szabó Ervint), és tagja lett a Fidesz-frakciójának, hogy aztán néhány hónappal később, októberben felfüggesszék a mentelmi jogát. 

A 2019-es EP-választások során a városban a Fidesz szerezte a legtöbb voksot, szám szerint 4.757-et, azonban ez csak a szavazatok 48,45 százalékát jelentette, azaz - amennyiben a matek működik - Orosházán az ellenzéki/változást akaró polgárok virtuálisan többségbe kerültek. Fontos még megjegyezni, hogy idén májusban 9.866 orosházi választó adta le a szavazatát, ez 42,09 százalékos részvételi arányt jelentett.

Azonban hiába a márciusban megállapodást kötő, így számottevő erőt képviselő ellenzék, hiába a várható Simonka-per, a Fidesz nem igazán tolta túl a kampányt. Az utcákon nem voltak jelen az aktivistái, és Dávid Zoltán polgármester sem járta a települést - mindössze egyetlen egy lakossági fórumra telt tőle. De még a közösségi médiában sem tarolt a Fidesz. Orosházán sokkal nagyobb és több plakátja volt a demokratikus ellenzéknek, mint a fideszes jelölteknek. S arról sem jöttek hírek, hogy bárki is megrongálta volna a Közösen Orosháza Városáért hirdetményeit. 

A Fidesz nyugalmát szolgálta, hogy augusztus közepén Fetser János MSZP-s önkormányzati képviselő minden előzmény nélkül bejelentette, ő is elindul a polgármesteri választáson, sőt, mind a 10 választókerületben jelöltet is állít a szocialista párt színeiben. 

Pedig - legalábbis helyben ezt mesélték nekünk - a Fidesz Orosházán is erodálódni kezdett, Simonka hatalmának gyengülésével párhuzamban. Állítólag nem lett volna elég emberi és anyagi erőforrás egy normális kampányhoz. Igaz, az ellenzéki szavazatok megosztásával nem is volt erre szükségük. Nem biztos, hogy valaha is bizonyítani fogják, így nem is állítjuk, hogy igazuk van, de az Alfahírnek arról beszéltek Orosházán, hogy Fetser János bizony igencsak jól járt azzal, hogy elindult a választáson - még ha ezzel politikai szempontból kivégezte magát és a pártját is a városban. 

Fetsert az ellenzéki megállapodás felrúgásáról nemcsak Orosházán nem tudták lebeszélni, de erre az MSZP Országos Elnöksége sem volt hajlandó, vagy épp képes - egyre megy. 

Ennek az lett a következménye, hogy Dávid Zoltán újrázni tudott. Pedig - Orbán Viktor szavaival élve - úgy alakultak a számok, hogy Orosházát megnyeri az ellenzék, egy kis szigetet alkotva a békési narancstengerben.

Vasárnap 10.105-en szavaztak (tehát többen, mint májusban), és az előzetesen vártnak megfelelően a Fidesznek kevesebb szavazat (4.219 voks, 42,55 százalék) jutott, mint tavasszal. Szabó Ervin győzelme azonban mégis elmaradt, 154 szavazattal kevesebbet kapott, mint a fideszes, ugyanis hiába a magasabb részvételi adat, az ellenzék ellenzékeként induló szocialista elvitt 1631 voksot(16,45 százalék), így maradt Orosháza Simonka György fennhatósága alatt. 

Annyi pozitívummal mindenképpen szolgált a történet, hogy legalább egy szilárd hídfőt kiépített a helyi ellenzék, a Jobbik, DK, Momentum szövetség Orosházán, ami mindenképpen jó alap lesz, ha Simonka György esetleg elítélése után előrehozott választásokat kell tartani a választókörzetben.

Persze, a Viharsarokban nehéz rendet tartani a távoli Felcsútról,

mióta Domokos Lászlóból ÁSZ-elnököt kreált Orbán Viktor. Emlékezetes, hogy a békéscsabai Fidesznek 2017 őszén még arra is volt bátorsága, hogy saját maguk jelöljék ki az országgyűlési képviselőjelöltjüket, Simonka György emberét, Herczeg Tamást. Beszédes, hogy miközben Orbán Viktor személyes meghallgatásra hívta be a szervezet helyi elnökét, Hanó Miklóst, végül mégis Herczeg Tamás nyerhetett mandátumot 2018 áprilisában. Az is jelzésértékű, hogy ezzel szemben 2019-ben már a Fidesz nem indított polgármesterjelöltet a megyeszékhelyen, inkább formálisan beállt a regnáló Szarvas Péter mögé. A hatalmi harcokban gyengülő Fidesz helyzetét mutatja, hogy a papíron független Szarvast jelölő Hajrá Békéscsaba Egyesületet átcsábított fideszes politikusokból töltötték fel. Mindenesetre bejött a taktika, Szarvas Péter 78,92 százalékkal győzött Békéscsabán; és a Fidesszel közösen letarolták a képviselő-testületet. 

Szintén Simonka György gyengülésének számlájára írandó, hogy Gyulán a fideszes Görgényi Ernő megőrizte a polgármesteri székét. Korábban vele szemben Galbács Mihály alpolgármester fogalmazott meg korrupciós vádakat (a választásokon el is indult Görgényivel szemben, de nagyon kikapott), azonban a gyulai fideszes településvezető szerint az egész ügy mögött Simonka György állt, és azzal vágott vissza, hogy Simonka pénzszivattyút akart létrehozni, és "rendkívül kártékony politikát folytatott”.

Két érdekességet még mutatunk Békés megyéből. Hiába vádolta meg az ügyészség költségvetései csalással a fideszes Tát Margitot, Méhkeréken ismét őt választották meg polgármesternek. Füzesgyarmaton, ahol a fideszesek vitája tettlegességig fajult, viszont sikerült az ellenzéki győzelem: Koncz Imre, a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje nyerte a várost. 

Békés megyében tehát elmaradt az áttörés 2019 őszén is, de furcsa módon reményre ad okot, hogy a Fidesz ezt már nem önerőből úszta meg, szüksége volt vendégmunkásokra.