Ma megbukhat Bolívia szélsőbaloldali, környezetpusztító elnöke

Evo Morales

Bolíviában elnök- és parlamenti választásokat tartanak ma - írja az MTI.  Az országot 2005 óta az indián származású szélsőbaloldali Evo Morales vezeti, sokszor diktatórikus eszközökkel. Míg a világ elsősorban a jobboldali populista brazil elnök környezetpusztító politikájára figyelt, nagyon hasonló folyamatok zajlanak le Bolíviában is.  

Moralest 14 évvel ezelőtt választották államfővé, majd 2009-ben úgy módosították az alkotmányt, hogy az elnök lett a végrehajtó hatalom feje, aki a kormányt is vezeti. 

A törvényhozói hatalom letéteményese a Többnemzetiségű Törvényhozó Gyűlés, amely az öt évre választott 130 tagú Képviselőházból és (pártlistákról) ugyancsak öt évre választott 36 tagú Szenátusból áll. A Képviselőházba 70 képviselőt egyéni körzetekben közvetlenül választanak, 53 képviselői helyet pártlistáról osztanak ki, 7 képviselőt pedig közvetlenül a bennszülött indián lakosság választ.
 
A legutóbbi, 2014. október 12-én megrendezett általános választások eredményeként Evo Morales harmadik elnöki mandátumát kezdhette meg, az államfő pártja, a Mozgalom a Szocializmusért a képviselőházban 111, a szenátusban 25 helyet szerzett.

 A 2019. október 20-i elnökválasztáson Morales negyedszer is indul annak ellenére, hogy 2016 februárjában ennek lehetőségét a bolíviaiak népszavazáson utasították el.

Ez volt az első komoly politikai veresége hatalomra kerülése óta. Az alkotmánybíróság 2017 végén megsemmisítette a referendum eredményét, és úgy foglalt állást, hogy semmilyen köztisztségnek nem szabható időbeli korlát. Miután 2018 decemberében a választási bíróság jóváhagyta újabb jelölését, tömegek vonultak az utcára, az ellenzék pedig alkotmányellenesnek nevezte a döntést.

Morales eredményei között tartják számon a gazdaság növekedését, a szegénység csökkenését, az őslakosok jogainak kiszélesítését, ugyanakkor többen gondolják úgy, hogy az alkotmánymódosításra irányuló törekvéseivel túllőtt a célon, népszerűségét korrupció gyanúja is beárnyékolja. Bár a világ elsősorban a lángoló brazíliai esőerdőkre figyelt, hasonló ökológiai katasztrófa pusztított Bolíviában is.

A tüzeket itt is jó eséllyel farmerok gyújtották, hogy termőföldhöz jussanak, s a szomszédos országhoz hasonlóan itt is a hatalom bátorítására tehették.

Morales ugyanis a korábbihoz képes négyszeresére emelte a termőterületek bővítésének céljából "megtisztítható" (legtöbbször valójában felgyújtható) területek nagyságát. A tüzek fél esztendőn át pusztítottak, s csak az őszi esőzések oltották el őket. Morales az érintett területeken élők kérése ellenére többször is megtagadta, hogy nemzeti vészhelyzetet hirdessen. Érvelése kísértetiesen hasonló volt a politikai paletta másik szélén elhelyezkedő brazil kollégájáéhoz: 

az ország szuverenitását féltette a nemzetközi segítségnyújtástól.

Környezetpusztító politikája ellen az elmúlt időszakban százezrek tüntettek. 

Az elnök népszerűsége többek közt ennek köszönhetően is jelentősen visszaesett, jelenleg 35-38 százalékra mérik, legfőbb ellenfele, a mérsékelt jobboldali Carlos Mesa a voksok 25-28 százalékára számíthat. Harmadik helyen Oacar Ortíz neoliberális jelölt áll nagyjából 10 százalékos táborral. 

Morales hatalmát tehát leginkább az fenyegeti, ha két riválisa összefog ellene. Erre az elnökválasztás  második fordulójában nyílhat lehetőség, ezért mindent megtesz hogy már első körben nyerjen. Gyakorlatilag az egész államapparátus Moralesnek kampányol, sokak szerint kész a választások elcsalására is. 

2009 áprilisában Bolíviában gyilkolták meg Rózsa Flores Eduardót és két társát, akit a helyi hatóságok szerint az elnök elleni puccskísérlet szervezésével gyanúsították. Az akció során elfogott Tóásó Elődöt 2015-ig tartották fogságban, sokszor embertelen körülmények között. 

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!

Friss

sss
2019. november 13. | 20:15
1

"Az pedig kifejezetten káros lenne, ha az ellenzék által a parlamentben bemutatott agresszió mintává válna a társadalomnak"

- Kocsis Máté (Fidesz), Budapest, 2019. november 13.

1
sss
2019. november 13. | 16:55
A két ország közti "kölcsönös" tiszteletről beszélt a magyar diplomácia feje.

"Az pedig kifejezetten káros lenne, ha az ellenzék által a parlamentben bemutatott agresszió mintává válna a társadalomnak"

- Kocsis Máté (Fidesz), Budapest, 2019. november 13.

A két ország közti "kölcsönös" tiszteletről beszélt a magyar diplomácia feje.