Didier Reynders igazságügyi EU-biztos szerint folytatni kell a 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást Magyarországgal szemben jövőre is. A politikus elmondta, hogy egyebek mellett az igazságszolgáltatás szabadságát érintő magyar jogszabályok szülnek aggodalmat.
Hétfőn az EP-bizottságban ismertették a jogállamiság magyarországi helyzetéről alkotott tanácsi álláspontot. Reynders reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió új, 2021 utáni keretköltségvetésének tervezetébe iktatott feltételesség
Az unió soros elnökségét betöltő Finnország európai ügyekért felelős minisztere, Tytti Tuppurainen úgy fogalmazott: a pénzforrások feltételekhez kötésével összefüggésben fontos eszköz az unió kezében a jogállamiság számon kérése.
"Ha a jogállamiság sérül egy tagállamban, és az a közös költségvetésre is fenyegetően hat, akkor a támogatásnak befagyaszthatónak kell lennie"
- fogalmazott a miniszter.
A kormány részéről, Hidvéghi Balázs EP-képviselő politikailag előítéletesnek és értelmetlennek nevezte a Magyarországgal szemben folyó eljárást. A támadás boszorkányüldözésbe fordult, az ugyanis jogi álcában politikai támadássá vált Magyarország migrációs politikája és a keresztény-konzervatív megközelítése miatt.
"A magyar kormány több alkalommal is tisztázta magát, és mindig nyitott volt a párbeszédre."
Didier Reynders a szakbizottság ülésén arról beszélt, hogy Lengyelországban romlott a jogállamiság helyzete. Elékeztetett arra, hogy a lengyel legfelsőbb bíróság munkaügyi kamarája az európai jog felsőbbrendűségére és jogállamisági elvekre hivatkozva kétségbe vonta a bíróság új fegyelmi kamarájának a létjogosultságát, azzal érvelve, hogy a tagjai nem függetlenek.
"A bizottság továbbra is figyelemmel kíséri a Lengyelországban kialakult helyzetet. Bízom benne, hogy a lengyel hatóságokkal együtt meg tudjuk oldani a problémákat."
Tytti Tupurainen elmondta, hogy a lengyel helyzet abban különbözik a magyartól, hogy nem az Európai Parlament, hanem az Európai Bizottság kezdeményezte, és az eljárást kifejezetten a lengyel igazságügyre hegyezték ki. Az osztrák elnökség alatt már három meghallgatás történt, ahol a lengyel kormány előadhatta érveit.
A Jobbik EP-képviselője, Gyöngyösi Márton szerint érzékelhető, hogy az egész Európai Unióban a jogállamiság kérdését komolyan veszik. Hozzátette, hogy az Európai Parlamentben nem telik el plenáris ülés úgy, hogy ez ne kerülne szóba.
"Nem meglepő, hogy Magyarország tekintetében a jogállamiság kérdése mindig terítéken van. Ez persze nem véletlen, hiszen a Fidesz semmilyen érzékelhető lépést nem tett annak érdekében, hogy ez lekerüljön a napirendről."
- tette hozzá Gyöngyösi.
A jobboldali politikus szerint a Fidesz Európai Néppártból való kizárása lassan borítékolhatóvá válik, hiszen már azok sem támogatják a pártot, akik korábban még fogták a kezét.
"Ami viszont az Európai Uniós támogatásokat illeti, Magyarországnak rettenetesen rosszak a pozíciói. A britek kilépése miatt az európai büdzsé amúgy is szűkül, tehát mindenféleképpen kevesebb pénz jut hazánknak."
Hozzátette, hogy a jogállamiság folyamatos megsértése miatt, valóban bekövetkezhet a legrosszabb: vagyis Magyarországtól megvonhatják a pénzeket egészen addig, amíg
Vera Jourová, az európai értékek védelméért felelős uniós biztosa kifejtette, hogy olyan új jogállamisági mechanizmusra van szükség, amely minden tagállam esetében azonos módon teszi lehetővé az ellenőrzést, egyebek mellett a bíróságok függetlenségét, a korrupcióellenes küzdelmet, valamint a sajtószabadság tiszteletben tartását illetően.