Elzárhatják az EU-s pénzek egy részét Magyarország elől

Állítsuk meg Brüsszelt

Didier Reynders igazságügyi EU-biztos szerint folytatni kell a 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást Magyarországgal szemben jövőre is. A politikus elmondta, hogy egyebek mellett az igazságszolgáltatás szabadságát érintő magyar jogszabályok szülnek aggodalmat.

Hétfőn az EP-bizottságban ismertették a jogállamiság magyarországi helyzetéről alkotott tanácsi álláspontot. Reynders reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió új, 2021 utáni keretköltségvetésének tervezetébe iktatott feltételesség

új eszköz lehet a jogállamiság betartatására.

Az unió soros elnökségét betöltő Finnország európai ügyekért felelős minisztere, Tytti Tuppurainen úgy fogalmazott: a pénzforrások feltételekhez kötésével összefüggésben fontos eszköz az unió kezében a jogállamiság számon kérése.

"Ha a jogállamiság sérül egy tagállamban, és az a közös költségvetésre is fenyegetően hat, akkor a támogatásnak befagyaszthatónak kell lennie"

- fogalmazott a miniszter.

A kormány részéről, Hidvéghi Balázs EP-képviselő politikailag előítéletesnek és értelmetlennek nevezte a Magyarországgal szemben folyó eljárást. A támadás boszorkányüldözésbe fordult, az ugyanis jogi álcában politikai támadássá vált Magyarország migrációs politikája és a keresztény-konzervatív megközelítése miatt.

"A magyar kormány több alkalommal is tisztázta magát, és mindig nyitott volt a párbeszédre."

Didier Reynders a szakbizottság ülésén arról beszélt, hogy Lengyelországban romlott a jogállamiság helyzete. Elékeztetett arra, hogy a lengyel legfelsőbb bíróság munkaügyi kamarája az európai jog felsőbbrendűségére és jogállamisági elvekre hivatkozva kétségbe vonta a bíróság új fegyelmi kamarájának a létjogosultságát, azzal érvelve, hogy a tagjai nem függetlenek.

"A bizottság továbbra is figyelemmel kíséri a Lengyelországban kialakult helyzetet. Bízom benne, hogy a lengyel hatóságokkal együtt meg tudjuk oldani a problémákat."

Tytti Tupurainen elmondta, hogy a lengyel helyzet abban különbözik a magyartól, hogy nem az Európai Parlament, hanem az Európai Bizottság kezdeményezte, és az eljárást kifejezetten a lengyel igazságügyre hegyezték ki. Az osztrák elnökség alatt már három meghallgatás történt, ahol a lengyel kormány előadhatta érveit.

A Jobbik EP-képviselője, Gyöngyösi Márton szerint érzékelhető, hogy az egész Európai Unióban a jogállamiság kérdését komolyan veszik. Hozzátette, hogy az Európai Parlamentben nem telik el plenáris ülés úgy, hogy ez ne kerülne szóba. 

A Jobbik EP-képviselője, Gyöngyösi Márton.

"Nem meglepő, hogy Magyarország tekintetében a jogállamiság kérdése mindig terítéken van. Ez persze nem véletlen, hiszen a Fidesz semmilyen érzékelhető lépést nem tett annak érdekében, hogy ez lekerüljön a napirendről." 

- tette hozzá Gyöngyösi.

A jobboldali politikus szerint a Fidesz Európai Néppártból való kizárása lassan borítékolhatóvá válik, hiszen már azok sem támogatják a pártot, akik korábban még fogták a kezét. 

"Ami viszont az Európai Uniós támogatásokat illeti, Magyarországnak rettenetesen rosszak a pozíciói. A britek kilépése miatt az európai büdzsé amúgy is szűkül, tehát mindenféleképpen kevesebb pénz jut hazánknak."

Hozzátette, hogy a jogállamiság folyamatos megsértése miatt, valóban bekövetkezhet a legrosszabb: vagyis Magyarországtól megvonhatják a pénzeket egészen addig, amíg

a demokratikus értékrendet nem tartja tiszteletben a kormányzat.

Vera Jourová, az európai értékek védelméért felelős uniós biztosa kifejtette, hogy olyan új jogállamisági mechanizmusra van szükség, amely minden tagállam esetében azonos módon teszi lehetővé az ellenőrzést, egyebek mellett a bíróságok függetlenségét, a korrupcióellenes küzdelmet, valamint a sajtószabadság tiszteletben tartását illetően.