Rendőrök, tűzoltók: ahol 150 ezer a nettó fizetés, ott egy bruttó 500 ezres jutalom már nem állítja meg a leszereléseket

Rendőrök és tűzoltók
Mihádák Zoltán/MTI

A kormány karácsonykor jelentette be, hogy bruttó 500 ezer forintot kapnak a rendvédelmi szervek hivatásos állományba tartozó tagjai. Ugyanakkor a nettó 340 ezer forint körüli összegről mind a rendőrök, mind a tűzoltók úgy vélik, hogy a gesztus ugyan értékelendő, ez önmagában nem lesz elég a leszerelési válság csillapításához. Ráadásul több tízezer olyan alkalmazott lehet a rendszerben, akik elestek ettől a jutalomtól.

A december végén bejelentett, majd napokon belül folyósított összeg a rendőrségen belül okozott komolyabb bérfeszültséget, miután az állomány mintegy negyede nem hivatásosként teljesít szolgálatot, hanem hagyományos munkaviszonnyal, vagy rendvédelmi igazgatási szolgálatosként (Riasz).

Lakatos Péter/MTI

Ez az 50 ezres keretből nagyjából 13 ezer embert jelent, közöttük pedig bőven akadnak olyanok, akik ugyanazt a munkát végzik mint hivatásos társaik, csupán a szerződésük különbözik – pénzt mégsem kaptak. Jellemzően olyan háttérszolgálatosokról van szó, akik irodai munkát végeznek, például jogászok, bérszámfejtők, informatikusok vagy más műszaki területen dolgozók.

Az Alfahírnek több szakszervezeti forrás is problémának nevezte, hogy a kormányhatározat különbséget tett a munkavállalók között. Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára lapunknak arról beszélt, javaslatuk szerint a három fő jogállású kategóriának egyformán részesülnie kellene mind a béremelésekből, mind a juttatások köréből. Mindez azért is fontos –tette hozzá-, mert negatívan hat a testületen belüli morálra, ha azonosan fontos munkaköröket betöltő személyek eltérő juttatásokban részesülnek.

A főtitkár ettől függetlenül elismerte, hogy ilyen mértékű juttatásra korábban nem volt példa a rendőrségnél.

Az 500 ezer forinton túl még két, a fizetésre kiható intézkedést is bejelentett Pintér Sándor belügy- és Benkő Tibor honvédelmi miniszter. Az egyik, hogy a fizetések jelentős részét magába foglaló illetményeket legalább tíz százalékkal növelnék, a másik, hogy a munkavállalók három évente kapnának egy egyösszegű, hathavi bérnek megfelelő juttatást. Ezeket viszont egyelőre óvatosan fogadják a szakszervezetek, tekintettel arra, hogy írásos garanciát semmire nem kaptak, ennyi év alatt pedig „bármi megtörténhet”, és annak az ellenkezője is.

Pongó Géza úgy véli, hasznosabb lenne évente adni kéthavi juttatást, mint három évente hatot, ha a kormányzat célja az állomány megtartása. Ugyanakkor szerinte a lényeg továbbra is a bérek jelentős mértékű növelése lenne.

Mihádák Zoltán/MTI

Emellett az öt éve bevezetett életpályamodell sem volt elegendő, hiszen az infláción túl komoly emelkedésen esett át a minimálbér és a garantált bérminimum is. A szakszervezet szerint több éven át tartó, folyamatos illetményemelésre van szükség, mert a tiszthelyettesek körében –de egyre inkább a tiszteknél is- olyan szintű lemaradás alakult ki a bérezésben, hogy ha inkább elmennek egy könnyebb, biztonságosabb és kötöttségektől mentesebb civil szakmába, sokkal többet fognak keresni.

Érhető módon jelenleg ez a legnagyobb probléma a rendőrségen: a leszerelési hullám óriási, az utánpótlás pedig soha nem látott mélységekben hever.

Pongó Géza elmondta, hogy 2018-ban

2000 rendőr szerelt le, és az iskolákból összesen 400 tanuló jött ki.

Arról korábban már mi is írtunk, hogy az ország négy rendészeti szakgimnáziumába rendkívül kevesen jelentkeztek, régen egy-egy intézmény önmagában több rendőrtanoncot fogadott, mint ma az országos összesítés.

Az Alfahír érdeklődésére a Belügyminisztérium még tavasszal összegezte a 2019 szeptemberére vonatkozó jelentkezési számokat: eszerint a 2019. február 18-ig tartó jelentkezési határidőig

  • az Adyligeti Rendészeti Szakgimnáziumba 276 fő,

  • a Körmendi Rendészeti Szakgimnáziumba 151 fő,

  • a Miskolci Rendészeti Szakgimnáziumba 303 fő,

  • a Szegedi Rendészeti Szakgimnáziumba 150 fő jelentkezett,

  • ami 880 fő, miközben 2010-ben még csak Miskolcra 2618 jelentkező esett. És ebből nem biztos hogy mindenki beiratkozott, és valószínűleg nem lesz 100 százalékos végzősök aránya sem.

Józan ésszel nem várható, hogy a bruttó 500 ezer forintos jutalom sokat változtatna a negatív állományi tendencián, hiszen a nettó 340 ezer forint havi bontásban kevesebb mint 30 ezer forintot jelent egy évre, és csak egyszeri intézkedésről van szó. Nem csoda, hogy hallani olyan frissen végzett rendőrről, aki ebből tervezi kifizetni a rendészeti képzés árát, amit korai felmondása miatt hajthatnak be rajta. De olyan esetet is ismerünk, ahol

egy vidéki építőipari OKJ-felnőttképzés 18 fős osztályából 13 fő rendőr volt, a többi mentő vagy tűzoltó.

És persze mindez nem véletlen: a nettó 150 ezres kezdő-, vagy évtizedes szakmai múlttal alig több mint 200 ezres fizetéseket ma már egy segédmunkás bére is jelentősen meghaladja bármelyik építkezésen, pláne egy szakképzett munkásé; mindezt anélkül, hogy olykor felfegyverzett bűnözőkkel kellene dulakodni vagy halottakat kellene kiszedni autóroncsokból.

Mondhatnánk azt is, hogy ez a pénz tűzoltás volt

- ezt már Vári Tamás, az Egységes Tűzoltó Szakszervezet (ETSZ) társelnöke mondta lapunknak, hiszen rendvédelmi dolgozókként sok más szervezet mellett a tűzoltók is részesültek a karácsonyi jutalomból.

A magas leszerelési hajlandóság a tűzoltóságot is sújtja, Vári Tamás szerint sok kollégája most is attól tette függővé leszerelését, hogy év végén tesz-e a kormány valamilyen érdemi intézkedést. És bár nyilván mindenkinek jól jött több mint 300 ezer forint költőpénz, a tűzoltókat ez nem nagyon fogja pályán tartani, a megoldás egy normális szintű bérrendezés lenne.

Vári úgy látja, a kormánynak legfeljebb 1-2 hónapon belül elő kell állnia az ígért, január 1-től számított 10 százalékos illetményemeléssel ahhoz, hogy egyáltalán megtartó erőről lehessen beszélni.

A három évenként ígért hathavi juttatást viszont egyelőre nem lehet komolyan venni, hiszen írott törvény nincs róla, ráadásul akkora fedezetre lenne szükség hozzá, amit nem látnak a költségvetésben - jegyezte meg. Egyelőre

„tipikus választások utáni ígéretnek”

tűnik számukra a decemberi bejelentés, ami először 2023-ban jelenthetne pénzt.

A társelnök bírálta ugyanakkor, hogy a kormány egyáltalán nem egyeztetett a szakszervezetekkel a tervről, pedig lett volna mit javasolniuk; például azt, hogy ne egységesen mindenki ugyanannyit kapjon, hanem állapítsanak meg 2-3 lépcsőt, hiszen most ugyanannyi pénzt kapott az aki két héttel december előtt lett hivatásos, mint az, aki húsz éve.

„Láttam őket 35-40 évesen, mind egy roncs volt": 150 ezer nettót kap egy fiatal tűzoltó

Rendkívül alacsony bérekért végeznek veszélyes és megterhelő munkát a magyar tűzoltók. Ahogy a rendőrségnél, úgy itt is sokan döntenek a leszerelés mellett, miközben egyre nehezebb feladat szinten tartani a távozók utánpótlását. Régen sem a fizetés volt a csábító erő, de legalább a szolgálati nyugdíjjal életben lehetett maradni. Mára ennyi megbecsülés sem maradt.

Persze a szakszervezet képviselője szerint is „szemmel látható” összeget kaptak, de valójában a kormány jól járt volna azzal, ha nagy meglepetések helyett rendesen kommunikál, hiszen aki januárral már beadta a felmondását, az ugyan megkapja a pénzt, de ettől aligha fogja visszavonni döntését.

Az ETSZ vezetője azt mondta, saját szakszervezeti becsléseik szerint 15-20 százalékos munkaerőhiány van a tűzoltóságnál –ezt a Katasztrófavédelem következetesen cáfolja, ahogyan hasonló számait a rendőrség is-, ami azt jelenti, hogy például egy tipikus fővárosi tűzoltóságon 20-22 főből 4-5 ember hiányzik. Vári szerint akár az is elképzelhető, hogy részben a mostani pénzosztást is a létszámhiányból adódó bérmaradványból fedezték.

A kormány 49 milliárd forintot fordított az „500 ezres” juttatásokra, ebből a rendőrségen és tűzoltóságon kívül valamennyi rendvédelmi szervezet részesült, az Országgyűlési Őrségtől kezdve a Terrorelhárítási Központon át az adóhatóságig vagy a honvédségig. A részletes lebontás a Magyar Közlönyben olvasható.

Egyébként a rendőrségnél kialakult bérfeszültség a tűzoltóknál valamivel árnyaltabb, de valószínűleg szintén létező jelenség; bár itt is sok riaszos irodai alkalmazott dolgozik, és pénzt ők sem kaptak, de munkafolyamatokat tekintve az irodai és a beavatkozó állomány itt jobban elkülöníthető.

Nem is csoda, ha ebben a hivatásban is túlórákkal és emberhiánnyal küzdenek: a tűzoltók magas társadalmi megbecsültségük és rendkívül veszélyes hivatásuk ellenére ugyanis arcátlanul kevés fizetésben részesülnek:

Aki nyolc éve a pályán van, az is csak 160 ezer nettót keres, holott ennyit kezdő bérként simán meg lehet keresni máshol. (...) Sokan arra jutottak, hogy hivatástudat ide vagy oda, ebből nem lehet megélni, ráadásul a szolgálati nyugdíjat is elvették, ami rendkívüli érvágást jelentett

- magyarázta a társelnök, hozzátéve: a szolgálati nyugdíj visszamenőleges elvételével lényegében átverték az állományt, hiszen ha valakinek már 15 évvel ezelőtt elmondták volna, hogy nem lesz kedvezményes nyugdíja, talán nem is megy el tűzoltónak; inkább civil foglalkozást választ, amiből mára talán céget is alapít, a jelenleginél sokkal jobb lehetőségeket teremtve magának.

A Honvédkórház ápolói is kimaradtak a karácsonyi pénzosztásból - a szakszervezet a parancsnoksághoz fordul

Újabb feszültségforrásokat generálhat az egészségügyben - is - a rendvédelmi szervek hivatalos szolgálati viszonyban álló tagjainak bruttó 500 ezer forintos karácsonyi ajándéka. A mai nap folyamán egy eljárási baki miatt ismét összeült a parlament, miután a múlt héten nem szavazta meg a kormány a bírák és ügyészek januári fizetésemelését, Áder János végül besegítve, visszaküldte megfontolásra a tervezetet.

Mint mondta, nagyjából 40 éves korig lehet ezt a munkát csinálni, mert ez idő alatt annyi minden felgyűlik az emberben -például a halott emberek látványa vagy egyszerűen a fizikai fáradtság-, hogy a rendszernek ehhez igazodnia kell. Ezért működött régen a szolgálati nyugdíjrendszer, ám annak 2012-es megszüntetése óta

„itt kihalásig, vagy felmondásig megy minden”.