Rendkívül erős megállapításokat tartalmaz a Transparency International legújabb korrupciós felmérése. A szervezet szerint Magyarországon a korrupció a rendszer részévé vált tíz év alatt. A nemzetközi rangsorban ennek megfelelően tovább zuhant Magyarország, ahol a közszektor pont olyan korrupt, mint Romániániában vagy Dél-Afrikában és csak egy kicsivel jobb a helyzet, mint az EU-s sereghajtó Bulgáriában.
Tovább zuhant Magyarország korrupciós indexe 2019-ben. A Transparency International 180 országban elvégzett felmérésén hazánk a 70. holtversenyben Romániával és a Dél-Afrikai Köztársasággal.
Magyarország 2019-ben két pontot és hat helyezést rontott az előző évi felméréshez képest, ezzel továbbra is az egyik legkorruptabb EU-tagállamnak számít.
Csak Bulgária CPI-indexe alacsonyabb a 44 pontos magyar eredménynél, mindössze egy ponttal.
Orbánék európai sereghajtót csináltak Magyarországból
A 0 ponttól 100 pontig terjedő listán a legalacsonyabb pontszámot a legkorruptabb közszektorral rendelkező országok, míg a magasabbat a korrupciós kockázatnak legkevésbé kitett államok kapják. A rangsort üzletemberek és szakértők segítségével állítják össze a Transparency International berlini kutatói.
A szervezet által készített felmérés rámutat, hogy a közép- és kelet-európai országok közül Magyarországon romlott a korrupciós helyzet a legnagyobb mértékben nyolc év alatt. 2012-ben a 11 vizsgált országból harmadik helyen állt hazánk, 2020-ra a tizedik helyre csúszott vissza.
A V4-es országok közül továbbra is Magyarország a legkorruptabb.
Világszinten "már nem olyan rossz a helyzet", a globális rangsorban Magyarország csak közepesen korruptnak számít olyan államok mellett, mint a sereghajtó Szomália 9 ponttal. A lista végén főként polgárháború sújtotta országok vannak, mint Dél-Szudán, Szíria és Jemen. A lista elején Új-Zéland és Dánia áll 87 ponttal, őket követi Finnország, Svájc és Szingapúr.
Magyarországon a rendszer része lett, nem a mellékhatása
A Transparency International rámutat, hogy az egyes államok fejlettsége és a korrupciós kitettség között összefüggés van és ez Magyarországra nézve is megállja a helyét. Ugyan 2013 óta tartó gazdasági növekedés ennek ellenére még mindig alacsony az egy főre jutó GDP.
"A magyar gazdaság egyensúlyi és növekedési mutatói az elmúlt hét évben kedvezőek voltak, ám a hosszú távú kilátások borúsak, a versenyképesség a régióban az egyik legalacsonyabb"
- mutatott rá Martin József Péter. A TI Magyarország ügyvezető igazgatója szerint ennek pont az állami működést és a gazdaságot átszövő korrupció a legfőbb oka. A közbeszerzések rendszere erősen torzított, miközben a kormányközeli oligarchák egyre több közbeszerzést nyernek, és az EU-ban az egyindulós tenderek száma itt a legmagasabb.
A Transparency International rámutat arra is, hogy a 2010 óta regnáló Orbán-kormány megszállta az őket ellenőrizni hivatott állami intézményeket. Példaképp a 13 milliárdos csalás ügyében a miniszerelnök vejét futni hagyó Legfőbb Ügyészséget említik, amely "könnyen bele tud simulni a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe".
A szervezet szerint Magyarországon az elmúlt évtizedben végletesen központosítottá vált a korrupció.
A rendszer lényege, hogy a gazdasági erőforrásokkal új oligarchákat, kormányközeli szereplőket jutalmazzanak, ami sok esetben intézményesült módszerekkel történik. A Transparency International szerint lényegében magánvagyonná nyilvánul át az adófizetők pénze,
a korrupció pedig a rendszer része lett, nem a mellékhatása.