Ezek a módosított Nemzeti alaptanterv legfontosabb változásai

Ezek a módosított Nemzeti alaptanterv legfontosabb változásai

Ahogy korábban írtuk, elkészült a módosított Nemzeti Alaptanterv. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője, Kásler Miklós szerint a módosított Nat "a jelennek és a jövőnek készült, és a múlt értékeire épít".

A hosszú ideje csúszó új (vagy csak módosított) Nemzeti Alaptanterv több változtatást is tartalmaz. Csökken a tanulók óraszáma, és a korábbi szabályozástól eltérően évfolyamonként meghatározzák a diákok maximális heti óraszámát.     

  • Az alsó tagozat első három évében ez 24 óra lesz, amiből 22 a kötelező. Jelezte, hogy a maximumban már benne van a heti öt testnevelés óra is.
  • A 11-12. évfolyamon összesen a maximum óraszám 34 óra lesz (a korábbi 35 óra helyett), a kötelező ebből 11. évfolyamon 25, a 12. évfolyamon 24 óra. Ehhez jön még négy kötelezően választható tárgy, a korábbi fakultációknak megfelelően, illetve választható tárgyként négy illetve öt óra plusz.

A korábbi hírekkel ellentétben, vagy éppen a jelentős mértékű tiltakozás miatt, nem szűnik meg a Médiaismeret, mint kötelezően választható tárgy is megmarad, mostantól két évfolyamon is lehet majd tanulni.  A 8. és 12. évfolyamon jelenik meg az állampolgári ismeretek, amely gyakorlatorientált információkat kíván közvetíteni, így például megtanulják a diákok, hogyan kell használni az ügyfélkaput. 

A digitális kultúra, a korábbi informatika, valamint a technika tantárgyak is megújulnak. Lehetőség lesz a természettudomány elnevezésű integrált tárggyal kiváltani a kémia, fizika és biológia tárgyakat, és tartalmi megújuláson esett át a magyar nyelv és irodalom, a történelem, az ének-zene tárgyak.  

Mint kiderült, elkészültek az új kerettantervek is, amelyeket a minisztérium és az Oktatási Hivatal honlapján napokon belül közzé tesznek. A minisztérium ígérete szerint az átdolgozott tankönyvek is időben rendelkezésre állnak majd. 

Kásler Miklós egyébként pénteki sajtótájékoztatóján a módosításokról úgy nyilatkozott: a vezető cél az, hogy

a hagyományos, európai értékeket és modern oktatást ötvöző magyar oktatás, és a köznevelés rendszeréből kilépő fiatalok 2030-ra a világ élvonalába kerüljenek.A módosított dokumentum a humán tárgyak esetében új tartalmakkal, szerkezettel, modern eszközökkel járul hozzá a nemzeti önazonosság kialakításához

- fűzte hozzá.

PSZ: Túl későn hozták nyilvánosságra a Nemzeti Alaptantervet

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) nehezményezi, hogy túlságosan későn hozták nyilvánosságra a módosított Nemzeti Alaptantervet, amelyről nem is folyt széles körű társadalmi vita - közölte az érdekvédelmi szervezet. 

Véleményük szerint, ha az alaptantervet valóban be akarja vezetni a kormány felmenő rendszerben 2020 szeptemberében, ahhoz a kerettantervek és a tankönyvek sem készülhettek, illetve készülhetnek el idejében kellő szakmai alapossággal, és a tanárok felkészülésére sem marad elegendő idő.     

A PSZ már többször jelezte:

a kapkodásnak leginkább a tanulók, illetve a pedagógusok lesznek az áldozatai.

A PSZ - a szakmai tárgyakat tanító tagjai bevonásával - fogja megvizsgálni, hogy a módosított alaptanterv megfelel-e a XXI. század elvárásainak, csökkennek-e érzékelhetően a tanulók terhei, továbbá azt is, hogy a 2018-ban megfogalmazott javaslatai közül mit építettek be és mit nem.

Hozzátették, érdeklődéssel várják azt is, hogy a köznevelésről leválasztott szakképzés közismereti tantárgyait hogyan szabályozza a módosított Nemzeti alaptanterv. A PSZ ismét nehezményezte, hogy az Emmi-vel tavaly kötött stratégiai megállapodása ellenére sem kapta meg a Nemzeti alaptanterv legutóbbi koncepcióját.