508 nap után felesküdött Izrael harmincötödik, Benjámin Netanjahu ötödik kormánya. Elég furcsa helyzet állt elő az országban: a tavaly áprilisi majd a szeptemberi választások után sem tudott kormányt alakítani egyik politikus sem. A március 2-i választás után Beni Ganz megszegte legfőbb választási ígéretét, és koalícióra lépett a korrupciós ügyekben vádlottá lett Netanjahuval, akinek május 24-én kezdődik meg bírósági pere Jeruzsálemben.
A megállapodás részeként először Netanjahu lesz Izrael miniszterelnöke, másfél évre rá váltja Ganz a kormányfői székben. Az új kormányt összesen 35 minisztérium alkotja, Izrael történetének ez a legnagyobb létszámú kabinetje. A politikusok miniszteri székekhez juttatása érdekében számos minisztériumot ketté vagy háromfelé osztottak, hogy minden miniszterjelöltnek jusson hivatali teendő. Így például az oktatási minisztérium hatásköréből kikerült a felsőoktatás ügye, önálló lett a vízügyek ellenőrzése, és a belbiztonsági minisztériumból kiszervezték a "közösségfejlesztés és támogatás" kérdéskörét.
Benjámin Netanjahu beszédében azt hangsúlyozta, hogy szerinte még ez a hatalmas kormány is olcsóbb, mint ha egy újabb, negyedik választást rendeznének, és szólt a nyárra ígért ciszjordániai annektálásról is, miközben Ganz nem említette ezt a lépést.
Ganz elsősorban azt taglalta, hogy nem volt más választása, mint belépni a Netanjahu vezette kormányba a koronavírusjárvány-válság közepette, hogy elkerülje az újabb, negyedik előrehozott választásokat.
A miniszterelnökök kormányukat bemutató beszédeit számos alkalommal
félbeszakították az ellenzéki képviselők Netanjahu korrupciós ügyeire emlékeztető közbeszólásaikkal.
Az új kormányt a kneszet képviselői 73-46 arányban megszavazták.