Ander Balázs: Vészmegoldás, de a Jobbik megszavazza az iskolaőrségről szóló jogszabályt

.
Ander Balázs a Jobbik képviselője.

Ander Balázst, a Jobbik oktatáspolitikusát kérdeztük az iskolaőrséggel kapcsolatban. Ahogy arról beszámoltunk, Orbán Viktor miniszterelnök maga ismerte be, hogy a romaintegráció nem sikerült az elmúlt 10 éves időszakban, és bizonyos iskolákban fizikai erőszakot kell bevetni a tanárok és s diákok védelme érdekében. Interjú. 

 

Az iskolaőrség megoldás lehet a tanintézményekben valóban előforduló iskolai erőszak megelőzésére?

Többféle erőszakról, zaklatásról beszélhetünk, és ebből talán a tanárok elleni erőszak, illetve a gyermekek egymás közötti erőszakos viselkedés a legismertebb. Ennek lehet az egyik megelőző tényezője az iskolaőr szerepének bevezetése. Ugyanakkor az iskolán kívül, az online térben megjelenő verbális erőszak ellen ez nem megoldás, holott sok esetben ezek az előzmények. Elmondtuk a parlamenti vita során, és a módosítókban is ezt hangsúlyoztuk, hogy az iskolaőrség bevezetését egyfajta tűzoltásként, vészmegoldásként lehet értékelni azokban az iskolákban, tanintézményekben, ahol ezt kérik.  

 

Pénteken dönthet az Országgyűlés. A Jobbik támogatja az előterjesztést?

Támogatjuk, mert a valóságból indulunk ki. Ez az amikor azt mondom, hogy ez egy kényszermegoldás. El kell ismerni, a 8 ezer tanintézményből körülbelül 500 iskolában vezethetik be. Ezeken a helyeken már tényleg odáig mentek a dolgok, hogy az iskolaőr jelenlétére lehet szükség. Megnevezni most nem akarom az iskolát, de tudok olyan intézményről ahol a "keménykezű" portás az egyik legfontosabb munkatárs és az igazgató előbb engedne el egy szaktanárt, mint a portást aki képes rendet tartani a szünetekben.

 

De milyen lehetőségeik, vagy ha úgy tetszik eszközeik lehetnek azoknak az iskoláknak, ahol éppen az ilyen gondok miatt alakul ki a spontán szegregáció?

Vannak pozitív példák természetesen. Ilyen például a Hejőkeresztúri iskola. Amikor bevezették a San Fransisco-i Komplex Instrukciós Programot (KIP) a legtöbben azt gondolták, hogy ez ott nem fog működni. De végül is működik, a diákok - akik túlnyomó többségben cigány gyerekek - 70 százaléka gimnáziumban tanulhat tovább és nem a helyiek által csak "gladiátorképzőnek" nevezett szakiskolában. Ez persze sokkal több munkát jelent a pedagógusoknak, de láthatóan eredményes és nyilván humánusabb, mint az iskolaőr.

 

A pedagógusok készen állnak erre?

Elvben ez teljesen jogos elvárás lenne egy pedagógussal szemben, de a kérdés inkább az, hogy egy leterhelt, alulfizetett frusztrált, a hó végi számláktól rettegő pedagógus képes lehet-e erre. Szemben Rétvári Bence állításával aki szerint keveset dolgoznak a magyar pedagógusok, az érintett tanárok bőven heti 50 óra felett teljesítenek. Ha hozzá tesszük hogy ennek a módszernek a megvalósítása még több pluszmunkát jelentene, akkor érthetően kevesen vállalkoznak erre havi kezdő nettó 140 ezer forintért. Azt azonban muszáj hangsúlyozni, hogy nagy a felelőssége a család szerepének is, mert ez nemcsak az iskola, a pedagógusok feladata lenne. 

 

Készült valami tanulmány arról, hogy az iskolaőr szerepe hogyan nézhet majd ki a valóságban?

Le kell szögezni, hogy az iskolaőr ott fog megjelenni, ahol ezt a tantestület is kéri. Az ilyen iskolák már túlestek a spontán szegregáción, azaz a szülők maguk veszik ki a gyermeküket a problémás iskolából. A korábban említett körülbelül 500 iskolában várható majd, az iskolaőr megjelenése. Szerepe vélhetően akkor lehet majd jelentős, ha például egy gyermek rokonsága bántalmazná az érintett pedagógust. Erre sajnos nagyon sok példa volt korábban, ilyenkor lehet az iskolaőrnek kényszerítő eszközt is használnia. Tehát nem a gyermek, hanem az atrocitás végző felnőttek ellen lehetne bevetni ezeket az eszközöket. De, ismétlem mi ezt egy vészmegoldásnak tartjuk, mert a Jobbik szerint KIP-hez hasonló programok lehetnek előremutató és valóban működő megoldások.