Az elpazarolt ételünkből akár ország is születhetne

ételpazarlás

Bár hiteles adatok nincsenek azzal kapcsolatban, hogy a különböző európai országokban egy főre vetítve a lakosság mennyi élelmiszert pazarol el évente, hivatalosan Magyarország az átlag alatt van. Az európai uniós tagállamok résztvevői július végén tárgyaltak az élelmiszer-higiéniáról szóló rendelet mellékletének módosításáról, illetve annak az élelmiszer-adományozásra vonatkozó szabályokkal való kiegészítéséről, amire egyre sürgetőbb szükség lenne a fejlett világban.

A módosítások az élelmiszer-biztonság erősítését, az élelmiszer-pazarlás csökkentését tűzték ki fő célként, miközben támogatják a jótékony célú élelmiszer-adományozásokat, és az élelmiszer-ellátási lánc során a keresztszennyeződések kiküszöbölése és az ételallergiák elleni harcot. Az Európai Bizottság szerint a 16 éve alkotott rendelet felülvizsgálata már indokolt, hiszen világszerte egyre nagyobb aggodalomra adnak okot a keresztszennyeződések és az ételallergiák, utóbbiak folyamatosan növekednek mind a felnőttek, mind a gyerekek körében.

Az elpazarolt ételünkből akár ország is születhetne

2020-ban a háztartási hulladékunk mintegy 25 százalékát teszi ki az élelmiszer, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) becslése szerint a globális élelmiszer ellátási láncban a megtermelt élelmiszerek majdnem harmada végzi hulladékként. Hogy pontosan értsük mekkora számokról is van szó, egy a témában népszerű hasonlat szerint,

ha az élelmiszer-hulladék ország lenne, akkor az üvegházhatású-gázkibocsátásával az Egyesült Államok és Kína mögött a harmadik helyet foglalná el.

A probléma okát a fejlődő országokban leginkább az agráriumban keletkező veszteségek, míg a fejlettebb régiókban a háztartások pazarlása okozza, ráadásul Európában a különböző háztartások az élelmiszerláncban keletkező veszteségek 53 százalékáért felelősek.

Hazánk az elsők között mérte fel a lakosságnál keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vonatkozó kutatásából kiderült, hogy ez az évi 68 kg/fő mennyiség sokkal több, mint amit az Európai Bizottság hazánkra vonatkozóan becsült, miközben mi még mindig alatta vagyunk az uniós átlagnak, amely körülbelül 92 kg/fő/év. A pazarlásban egyébként a tehetősebb országok járnak élen, például Németországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában jellemzően 1 mázsa az egy főre jutó élelmiszer-hulladék a háztartásokban - válaszolta lapunknak a Nébih. Fontos megjegyezni, hogy ezeket az adatokat nem érdemes készpénznek venni, hiszen várhatóan csak 2020-tól lesz kötelező a tagállamoknak egységes módszertannal felmérni a háztartásokban keletkező élelmiszer-veszteségeket, a korábbi felmérések során gyakran előfordult olyan hiányosság is, mint például a folyékony halmazállapotú élelmiszer-hulladékkal való kalkulálás, vagy a takarmányként használt élelmiszer kihagyása.

Nébih

Elkerülhetetlen kontra elkerülhető hulladék

De mely hulladékokat nevezhetjük pazarlásnak, és melyeket nem? Alapvetően két csoportot különböztethetünk meg a felosztás során: vannak az elkerülhetetlen élelmiszer-hulladékok, mint a tojáshéj, a csirkecsont, és vannak az elkerülhetőek, mint például a megpenészedett tejföl. Ebből már nem nehéz kitalálni, hogy az elkerülhető élelmiszer-hulladékot tartjuk tulajdonképpen pazarlásnak, aminek nagy részét a fogyasztásra kész ételek teszik ki (ezek előállítása alapvetően jóval megterhelőbb környezeti szempontból), míg második helyen a pékáruk végeztek, őket követik a zöldségek és gyümölcsök.

Maradék nélkül a pazarlás ellen

Az élelemiszer-hulladék mértékének problémájára az elsődleges megoldást a háztartásokon belüli fölösleges hulladékunk csökkentése jelentheti. Ehhez viszont elengedhetetlen szemléletformálás, melyet már gyerekkorban el kell kezdeni. Erre törekszik hazánkban a Nébih által koordinált Maradék nélkül élelmiszer-pazarlás megelőzési programja. A kampány legfontosabb üzenete, hogy

törekedjünk a tudatos tervezésre: ne vásároljunk többet, ne főzzünk többet és ne szedjünk többet, mint amennyit el tudunk fogyasztani maradék nélkül.

De nem csak a háztartásokon múlik Magyarországon az évente körülbelül 1,8 tonnányi élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentése a hivatal szerint, ezért a többi élelmiszerlánc szereplőnek ágazati útmutatókat állítottak össze, amelyben a szakemberek az élelmiszer-hulladékok keletkezésének mérséklését szolgáló jó gyakorlatokat gyűjtöttek össze.

Nébih