Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök egy vasárnapi minszki gyűlésen leszögezte: nem hajlandó külföldi parancsra új választást kiírni, de kész azonnali reformokra, ha valóban ez az, amit az emberek várnak tőle.
Lukasenka tagadta, hogy csalással szerezte volna meg hatodik mandátumát. Az államfő az ellenzékre hárította a felelősséget az erőszak elharapózásáért. Egyúttal azt állította, hogy a NATO csapatokat mozgósít országa nyugati határán.
Vasárnap ezrek gyűltek össze Minszkben, hogy támogatásukról biztosítsák az elnököt. Az ellenzék is tüntetésre készül. Fehéroroszországban folyamatosak a megmozdulások a múlt vasárnapi elnökválasztás óta, amelynek során a hivatalban lévő Lukasenka a szavazatok 80,1 százalékát szerezte meg a végleges eredmények szerint.
Az elmúlt napokban mintegy hétezer embert vettek őrizetbe a tiltakozásokon. A rendőrség könyörtelenül lépett fel a tüntetőkkel szemben, akik közül ketten meghaltak a hatósági intézkedések során.
Az ellenzék választási csalással vádolta meg az államfőt, ugyanis független felmérések a hivatalos eredménnyel szögesen ellentétes képet festettek. Ezek szerint a legfőbb ellenzéki jelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja 70 százalékos támogatottságot élvezett, míg Lukasenkára mindössze 10 százalék szavazott. A Litvániában menedéket kereső Cihanouszkaja a szavazatok újraszámlálását követelte.
Több állami tisztségviselő, köztük Fehéroroszország szlovákiai nagykövete, az állami televízió munkatársai, valamint rendőrségi tisztségviselők szolidaritásukat fejezték ki a tüntetőkkel.
Eközben Vlagyimir Putyin orosz elnök egy vasárnapi telefonbeszélgetés során biztosította Lukasenkát, hogy Moszkva szükség esetén kész katonai segítséget nyújtani számára - írta közleményében a Kreml azt állítva, hogy Fehéroroszországra külső erők gyakorolnak nyomást.
A 65 éves Lukasenka 1994 óta irányítja Fehéroroszországot, és sorozatban hatodik mandátumát nyerte el. Nyugati szakértők szerint az idei választás a korábbiakhoz hasonlóan nem volt sem szabad, sem tisztességes. A kampányidőszakban két ellenzéki elnökjelöltet, köztük Cihanouszkaja férjét bebörtönözték, és számos ellenzéki aktivistát őrizetbe vettek. A voksoláson nemzetközi megfigyelők nem vettek részt, kivéve a szovjet utódállamok többségét tömörítő Független Államok Közösségének megfigyelőit, akik elégedetten nyilatkoztak a választási folyamatról.
(MTI)