Aljakszandr Lukasenka lett az első külföldi vezető, akit Vlagyimir Putyin a koronaválság kirobbanása óta személyesen fogadott kétoldalú tárgyaláson, Lukasenka pedig első alkalommal hagyta el Belaruszt a vitatott, tömegtüntetéseket kiváltó elnökválasztás óta. A Szocsiban rendezett találkozó nagyjából négy órán át tartott, többségében négyszemközt tárgyaltak a felek.
Hivatalosan nem írtak alá semmilyen dokumentumot, de a legfontosabb és leginkább kézzelfogható bejelentés, hogy
Emellett Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak elmondta: Putyin és Lukasenka megállapodott, hogy az orosz elnök feloszlatja a rendvédelmi erőkből álló tartalékot, amelyet fehérorosz hivatali partnere kérésére hozott létre a szomszédos ország határán, és az abban részt vevő egységeket visszavezényli állandó állomáshelyükre.
Arról továbbra sincs szó – legalábbis a nyilvánosság előtt -, hogy orosz támaszpont létesüljön Fehéroroszországban, de a hadgyakorlatokat az eredeti tervek szerint megtartják, ezek első szakasza már el is indult. Az oktatómanőverek végén viszont visszavonják az orosz csapatokat.
Putyin hangsúlyozta, hogy a helyzetet a fehéroroszoknak kell megoldaniuk tárgyalások útján, külső nyomás nélkül. Az orosz elnök szerint logikus és időszerű a Lukasenka-féle alkotmányreform, és egyértelművé tette, hogy Moszkva elkötelezett a Minszkkel kötött együttműködési megállapodások mellett, például a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetén (leegyszerűsítő az összehasonlítás, de ezt nevezhetjük a posztszovjet NATO-nak is) és a Szövetségi Államon belül.
Gazdasági ügyek
A kétoldalú áruforgalom Putyin szerint több mint 21 százalékkal csökkent, ezt helyreállítanák. Arról is említést tett, hogy Oroszország a legnagyobb befektetője a szomszédos ország gazdaságának, csak az épülő nukleáris erőmű értéke 10 milliárd dollár.
Lukasenka köszöni
Lukasenka köszönetet mondott Putyinnak a fehérorosz helyzetben képviselt álláspontjáért és azért, hogy rámutatott: a fehérorosz határok egyúttal a Szövetségi Állam határai is lehetnek.
A fehérorosz elnök ezúttal is kritizálta, hogy a NATO a tüntetések idején hadgyakorlatot tartott Belarusz közelében, és arra kérte Putyint, készítse fel csapatait arra, hogy ellenálljanak egy esetleges agressziónak.
Orbánt is megemlítette
A Belta szerint, amikor Lukasenka azt fejtegette, hogy Oroszországban tízmillióan dolgoznak olyan vállalatoknál, amelyeknek belarusz üzleti partnereik vannak, valamint a Fehéroroszországban előállított termékek 48 százalékát Oroszországba exportálják, megemlítette Orbán Viktort is.
Lukasenka úgy fogalmazott, hogy „egyszer megkérdeztem Orbán Viktor barátomat”, a más országokkal történő együttműködésről, főleg az EU-ban, az ő speciális helyzete miatt. Emlékei szerint a magyar kormányfő annyit mondott, hogy Magyarország kereskedelmének 90 százaléka Németországgal zajlik.
Beszólt a tüntetőknek
Szintén a belarusz állami hírügynökség írja, hogy Lukasenka megemlítette a demonstrálókat is. Elmondása szerint nem akar egyszerűnek tűnni, de mosolyogva figyeli a történéseket:
A nők és lányok szombaton vonulhatnak, az általános tüntetés vasárnaponként van. A hétköznapokban normális mederben folyik az élet. De szombatonként és vasárnaponként is. Csak akkor szabaddá tesszük Minszk egy részét, hogy hagyjuk sétálni az embereket, ha épp azt akarnak.
Hozzátette azt is, „a legfontosabb, hogy ne lépjük át a vonalat”. Nem egyértelmű, hogy miről beszélt, de szerinte van egy vörös vonal, amit Putyinnak elsősorban Csecsenföldön meg kellett húznia, még elnöksége elején. Lukasenka leszögezte, hogy a vörös vonalakat senkinek nincs joga átlépni, és eddig senki nem is tett így.
Szvjatlana Cihanouszkaja, a Litvániába menekült volt ellenzéki elnökjelölt szerint sajnálatos, hogy Putyin nem a belarusz néppel, hanem a "hatalombitorlóval" tárgyal:
Lukasenka Putyinhoz futott, akit azért a belarusz ellenzék is szeretne megnyerni magának
Szvjatlana Cihanouszkaja, a Litvániába menekült volt ellenzéki elnökjelölt szerint sajnálatos, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozik Aljakszandr Lukasenkával, akit ő „hatalombitorlónak" tekint. A politikus hétfői nyilatkozatában kijelentette: Sajnálom, hogy ön (Vlagyimir Putyin) úgy határozott, hogy a hatalombitorlóval folytat párbeszédet és nem a fehérorosz néppel.