Fehéroroszország lezárja a Litvániával és Lengyelországgal közös határát

Lukasenka
Twitter

Fehéroroszország lezárja Litvániával és Lengyelországgal közös határát és megerősíti az ukrajnai határszakasz védelmét - jelentette be csütörtök este Aljakszandr Lukasenka elnök a fővárosi Minszk-aréna rendezvényközpontban tartott "Fehéroroszországért" elnevezésű női fórumon.

"Kénytelenek vagyunk kivonni a katonákat az utcákról, mint már mondtam, fegyvert adni a fél hadsereg kezébe, és lezárni a nyugati határokat, különösen a lengyel és litván határt. Legmélyebb sajnálatunkra kénytelenek vagyunk megerősíteni a határvédelmet a testvéri Ukrajna határán. Kénytelen voltam az utóbbi napokban az orosz elnökkel és a védelmi miniszterrel közösen kidolgozni a szövetségi állam védelmét. És megindítottuk a régóta tervezett hadgyakorlatokat"

- jelentette ki a fehérorosz elnök.

Hangsúlyozta, nem szeretné, ha országa területén háború folyna.

"Még inkább nem szeretném, ha Fehéroroszország, illetve Lengyelország és Litvánia harci tevékenységek színterévé válna, ahol nem a mi ügyeink fognak eldőlni"

- tette hozzá.

Lukasenka egyben felszólította a litván, lengyel és az ukrán népet: ne engedjék meg "esztelen" politikusaiknak egy "forró" háború kirobbantását.

Kijelentette, hogy az augusztus 9-i elnökválasztáson nem történt semmiféle manipuláció.

"Esküszöm önöknek, semmiféle hazugság nem volt a választásokon, nem lehet 80 százalékban meghamisítani egy voksolást"

- hangoztatta.

Az EP megszavazta: nem ismerik el Lukasenkát elnöknek

Az Európai Parlament (EP) képviselői brüsszeli plenáris ülésükön nemzetközi vizsgálatot sürgettek Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezésének ügyében, a felelősök ellen pedig szankciók bevezetését javasolták - közölte az uniós parlament csütörtökön. Szintén büntetőintézkedéseket kezdeményeztek a választási csalással vádolt fehérorosz elnök, Aljakszandr Lukasenka ellen.

Beszélt arról is, hogy Fehéroroszországnak nincs szüksége a választási eredmények jóváhagyására az Európai Parlament, vagy bárki más által. Mint mondta, a külföldi hatalmak kemény gazdasági, pénzügyi és politikai nyomást fejtenek ki országára.

"A szomszédos országok nem hajlandóak elismerni a voksoláson született eredményt, és a venezuelai forgatókönyv szerint találtak egy fehérorosz Guaidónét vagy Guaidót, és elnökké nyilvánították"

- húzta alá Lukasenka Juan Guaidó venezuelai ellenzéki vezetőre, illetve a fehérorosz választáson a hivatalos adatok szerint alulmaradt Szvjatlana Cihanouszkaja volt ellenzéki elnökjelöltre utalva.

"Csak nézzék meg, hogyan adták át a stafétabotot Litvániából Lengyelországba, onnan pedig Ukrajnába. Ma - úgy gondolják - még egy atombombát robbantottak. Mégpedig Brüsszelben robbantották, az Európai Bizottság csatlakozott, és szintén nem ismeri el a választási eredményeinket"

- mondta.

"Az alkotmány és az országunk törvényei alapján folytattuk le a választást és nincs szükség senkinek a jóváhagyására. A voksolás lezajlott, és törvényes volt"

- jelentette ki Lukasenka.

Fehéroroszországban folyamatosak a tüntetések az augusztus 9-i elnökválasztás óta, amelyen Lukasenka a hivatalos eredmények szerint a voksok mintegy 80 százalékával megszerezte hatodik mandátumát. Az ellenzék szerint az országot 1994 óta irányító elnök elcsalta a választást. A hatóságok egy időben könyörtelen brutalitással igyekeznek elfojtani a tüntetéseket. Több tiltakozó meghalt, sokan kínzásokról számoltak be a fogva tartás során, és vannak, akik azóta sem kerültek elő, hogy őrizetbe vették őket.

(MTI)