Ma szavazzák meg, hogy kilenc évig egy bírói tapasztalat nélküli ember vezesse a Kúriát

Varga Zsolt András
Varga Zsolt András, a Kúria elnökjelöltje bizottsági meghallgatása után a Parlamentben
MTI/Illyés Tibor

Hétfő délután szavaz az Országgyűlés az egykori legfelsőbb bíróság, magyarul a Kúria elnökének személyéről. A következő kilenc évben a kormánypártok támogatását élvező, Áder János államfő által ajánlott Varga Zsolt András alkotmánybíró lehet a Kúria vezetője, miután Darák Péter jelenlegi kúriai elnök megbízatása 2021. január 1-jén lejár. Ugyanakkor Varga Zsolt András

soha nem dolgozott bíróként, ilyen jellegű tapasztalata nincs. Ez pedig nem hogy a rendszerváltást követő időszakra, de még a Kádár-korszakra sem volt jellemző.

Varga felemelésének lehetőséghez már eleve törvénymódosításokra volt szükség, ami rögtön felveti annak a kockázatát, hogy mennyire működhet függetlenül a Kúria elnöke, ha a pozícióját trükkös módon, politikai beavatkozás hatására nyerte el. Hasonló kérdéseket vet fel az is, hogy Varga korábban Polt Péter legfőbb ügyész helyetteseként dolgozott, így a két csúcsvezető kapcsolata akár hatással lehet az ítélkezési gyakorlatra.

A képviselők titkos szavazással döntenek majd Varga kinevezéséről, melyhez kétharmados többségre van szükség. Ebben várhatóan nem lesz kockázat, hiszen a borsodi krumpliosztós választáson mandátumot szerző Koncz Zsófia ugyan még nem szavazhat, de a kétharmadot a Fidesz-KDNP-t rendszeresen támogató Ritter Imre volt fideszes, jelenleg nemzetiségi független képviselő is biztosíthatja, nem beszélve a 2018-as választásokat követően frakciójukat elhagyó, a Fidesszel szintén előszeretettel együtt szavazó független képviselőkről.

Varga Zsolt András kinevezését az Országos Bírói Tanács (OBT) sem támogatta, pont azért, mert szerintük

nem lehet elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy a jelölt korábban a bírósági szervezetrendszerben egyáltalán nem végzett ítélkezési tevékenységet, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezik, a peres ügyek és a bírósági igazgatás terén gyakorlati múltja nincs. A rendszerváltás óta kizárólag olyan személy töltötte be a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria elnökének tisztségét, aki ezt megelőzően hosszabb-rövidebb ideig bíróként is dolgozott.

Az OBT 1 igen és 13 nem szavazattal utasította el Varga jelölését, míg az Országgyűlés igazságügyi bizottságának kormánypárti többsége 9 igen szavazattal, két nem szavazattal alkalmasnak találta erre.

Schiffer András jogász, korábbi parlamenti képviselő egy Facebook-posztjában azt írta: „Varga Zs. Andrásnak a magyar demokratikus igazságszolgáltatás történetében példátlan módon semmiféle ítélkezési gyakorlata nincsen. Sőt, még a Kádár-rendszer főbírái, Szakács és Szilbereky is szakmailag respektált bírói karrierrel rendelkeztek, mielőtt LB-elnökök lettek, Rákosi vérbírája, Jankó Péter pedig a Horthy-korszak bíróságain kezdte dicstelen pályafutását.”

A 24.hu korábbi cikkében rámutatott: a Kúriának (Legfelsőbb Bíróságnak) eddig összesen 23 elnöke volt, és közülük mindössze négynek nem volt korábban bírói gyakorlata. E négy közül kettőt még Ferenc József nevezett ki, a másik kettőt Rákosi Mátyás. Varga Zsolt András az ötödik lesz ebben a körben.