Megállapodást írt alá a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus lezárásáról Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel – jelentette be hétfőn késő este az örmény kormányfő a Facebook-oldalán.
„Oroszország és Azerbajdzsán elnökeivel nyilatkozatot írtam alá a karabahi háború végéről helyi idő szerint 1 órakor (közép-európai idő szerint este tíz órakor). (...) A nyilatkozat tartalma kimondhatatlanul fájdalmas számomra és népünk számára. Ezt a döntést a katonai helyzet mélyreható elemzésével és a helyzetet leginkább ismerő embereknek az értékelése alapján hoztam meg” – írta Pasinján. Hozzátette, hogy nagyon nehezére esett meghoznia a döntést.
„Ez nem győzelem, de nem is vereség, amíg nem tekinted magad legyőzöttnek. Sosem fogjuk legyőzöttnek tekinteni magunkat, és ez nemzeti egységünk és újjászületésünk új korszakának kezdete lesz” – fogalmazott az örmény kormányfő.
Közölte azt is, hogy a napokban beszédet fog intézni a néphez.
Arajik Harutjunján, a szakadár Hegyi-Karabah miniszterelnöke a Facebook-oldalán közölte, hogy hozzájárulását adta „a háború mielőbbi befejezéséhez”.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője megerősítette, hogy a felek teljes körű tűzszünetről szóló közös nyilatkozatot írtak alá.
Vlagyimir Putyin keddre virradóra közölte, hogy a megállapodások lehetőséget nyújtanak a konfliktus igazságos rendezésére úgy, hogy az Azerbajdzsán és Örményország népeinek érdekét szolgálja.
Abból indulunk ki, hogy az elért megállapodások megteremtik az elengedhetetlen feltételeit a Hegyi-Karabah körül kialakult válság tartós és átfogó rendezésének igazságos alapokon, az örmény és az azeri nép érdekeinek figyelembevételével
– hangsúlyozta Putyin.
Mint mondta, a konfliktus szereplői az általuk jelenleg elfoglalt állásokban maradnak. „Az Azerbajdzsáni Köztársaság és az Örmény Köztársaság
az arcvonal mentén Hegyi-Karabahban és a Hegyi-Karabahot Örményországgal összekötő folyosó mentén, az Oroszországi Föderáció békefenntartó kontingenst hoz létre” – jelentette be az orosz elnök. Hozzátette, hogy a megállapodások tartalmazzák a hadifoglyok és az elesettek holttesteinek kölcsönös átadását. Putyin ismertette azt is, hogy a menekültek az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) felügyelete alatt visszatérnek Hegyi-Karabahba.
Az orosz államfő szerint egyezség született arról is, hogy feloldják a térség gazdasági és szállítási zárlatát. Hozzáfűzte, hogy a teherszállítás zavartalanságát a többi között az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határvédelmi szolgálatának közreműködésével biztosítják.
Az orosz védelmi minisztérium időközben bejelentette, hogy Il-76-os katonai szállítógépekkel megkezdte 1960 orosz békefenntartó és 470 jármű telepítését a vitatott hovatartozású régióba.
Aliyev meggyőződését fejezte ki, hogy a megállapodás mindkét nép érdekét szolgálja. „Örülök, hogy pontot teszünk a több éve húzódó karabahi rendezés végére” – hangoztatta az azerbajdzsáni vezető a nyilatkozat aláírása előtt. Mint mondta, a tűzszünet ellenőrzését török és orosz békefenntartók közösen fogják ellátni. Hozzátette, hogy a misszió egyelőre öt évre szól, további ötéves hosszabbítás lehetőségével. Aliyev nem tett említést a török kontingens nagyságáról.
Az azeri elnök közölte azt is, hogy december elsejéig országa visszakapja az irányítást a konfliktusövezet térségében található Agdam, Kelbadzsar és Lacsin régiók felett.
Jerevánban spontán tüntetések törtek ki a megállapodásról szóló bejelentést követően.
és – áttörve a rendőrségi kordont – behatoltak a kormány épületébe. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint a tüntetők feldúlják az irodákat. A rendőrség nem alkalmazott erőszakot, és próbálja megnyugtatni az embereket. Az aktivisták felvetették, hogy a kormányfői rezidenciához vonuljanak.
Hegyi-Karabah örmény fegyveres erői hétfőn elismerték, hogy már nem uralják az enklávé második legnagyobb városát, Susát (örmény nyelven Susit), és az azerbajdzsáni erők egyre közelebb jutnak ahhoz, hogy körbezárják Sztepanakertet, a tartomány székhelyét.
A szakadár Hegyi-Karabah miniszterelnöke korábban úgy fogalmazott: aki ellenőrzi Susát, az ellenőrzi egész Hegyi-Karabahot. A város 15 kilométerre fekszik Sztepanakerttől.
Az oroszok már a spájzban vannak
Oroszország közép-európai idő szerint négy órától elkezdte békefenntartók Hegyi-Karabahba telepítését, párhuzamosan az örmény csapatok kivonásával – közölte kedden hajnalban az orosz védelmi minisztérium.
Összhangban az Azerbajdzsáni Köztársaság elnöke, az Örmény Köztársaság miniszterelnöke és az Oroszországi Föderáció elnöke bejelentésével, 2020. november 10-én (moszkvai idő szerint) 6 óra 00 perctől az Oroszországi Föderáció megkezdi egy békefenntartó kontingens telepítését a hegyi-karabahi konfliktusövezetbe, párhuzamosan az örmény fegyveres erők kivonásával
– áll a közleményben.
A dokumentum nem részletezte, hogy az örmény csapatoknak milyen területekről kell kivonulniuk, de az azeri elnök, az örmény kormányfő és az orosz elnök által a hegyi-karabahi konfliktus lezárásáról az éjjel elért megállapodás értelmében Jerevánnak november 15-ig a kelabdzsari régiót, november 20-ig az agdami régiót és gazahi régió megszállt területeit, december 1-ig pedig a lacsini régiót kell visszaszolgáltatnia Bakunak, az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő, öt kilométer szélességű lacsini folyosó kivételével.
Az orosz békefenntartók megbízatása öt évre szól, ami automatikusan további ötéves ciklusokra meghosszabbodhat, ha a felek hat hónappal a megállapodás lejárta előtt nem jelzik kilépési szándékukat.
Hegyi-Karabahban szeptember 27-e óta folynak a legújabb harcok. Azerbajdzsán eltökélt szándéka volt, hogy fegyverrel visszaszerzi a többségében örmények lakta enklávét. A harcok elől civilek tízezrei menekültek el, az összecsapásokban a közlések szerint eddig már több mint ezer örmény katona esett el. Azerbajdzsán katonai veszteségeit nem közli.
Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító Hegyi-Karabah hovatartozása miatti konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta újra és újra fegyveres harc bontakozik ki az örmények és az azeriek között. Azerbajdzsán területi egységét akarja visszaállítani, Örményország pedig az örmények lakta enklávé érdekeit védi.
(MTI)