Rejtőzködő közpénzmilliárdosok: Ki drónnal száll fölébe, térkép e táj?

(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.)

 

„Legszívesebben még a légteret is beácsolná a kormányhoz kötődő vállalkozók ingatlanjai fölött.”

Apróság, de a koronavírus elleni küzdelemben nyújtotta be az Innovációs és Technológiai Minisztérium a drónokra vonatkozó törvénytervezetét is. Az igazság az, hogy a drónokat használók közössége már régóta hiányolja az évről évre elhalasztott drónhasználatot szabályozó törvény elfogadását. A Minisztérium magyarázata szerint nyáron kellett volna az új szabályozásnak életbe lépnie, de az a koronavírus-járvány miatt csúszik el jövő januárra. Talán azon meg sem lepődünk, hogy ez a politikai élettel látszólag semmilyen kapcsolatban nem álló terület is politikai színezetet kapott.

Néhány héttel ezelőtt téma volt, hogy két újságírót, a Magyar Hang és az Átlátszó munkatársát kihallgatta a rendőrség. Az okot Mészáros Lőrinc bicskei birtokáról készült képek jelentették. A két újságíró külön-külön olyan cikket publikált, ahol a Mészáros-i birtokhoz tartozó Erőmű-tónál két harci jármű látható. A rendőrséget nem hozta lázba a tény, hogy mit kereshet a miniszterelnök legközelebbi jó barátja birtokán két harci jármű. Érdekelte viszont őket az, hogy mi hírértéket találtak az újságírók a cikkben, ki engedélyezte a cikkek közlését, és ki volt az informátor. A Magyar Hang az újságcikkéhez repülőről készítettek képeket használt fel, egészen pontosan Hadházy Ákos küldte meg a lapnak egyik repülése után. Az Átlátszó munkatársa azonban drónfelvételeket készített. Nocsak, nocsak, vajon akkor milyen okból kerülhetett bele ez a szigorítás az új drónhasználati törvénybe?

Csák Zsolt, a Kúria bírája és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója 2015 februárjában előadást tartott A drónok kapcsán felmerülő egyes büntető anyagi és eljárási jogi kérdések címmel, amelyet később szerkesztett formában szerkesztett, továbbfejlesztett és hatályosított. Az előadás maga is komoly, szakmai keretek között hangzott el, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) által a távirányított repülők (drónok) használatából eredő adatvédelmi és a magánélet sérthetetlenségét biztosító megfontolásokról rendezett nemzetközi konferencián. Az előadó részletesen kitér azokra a jogi szabályozást igénylő és érintő pontokra, amelyek a drónhasználat kapcsán merülnek fel. A tanulmány alfejezetében külön is kitér a magánlaksértés kérdéskörére. Csák Zsolt részletesen bemutatja, hogy a magánlaksértés bűntette jelen szabályozása nem vonatkozhat a drónokra. Magánlaksértést mint bűntettet csak személy követhet el úgy, hogy a behatolás után bent is marad, és mindezt erőszakosan teszi meg. Magánlaksértést mint szabálysértést el lehet követni erőszakosság tényállása nélkül is, de ehhez is személyes jelenlét volna szükséges, ami egy drón esetében nem áll fönn. A tanulmány a jogi helyzet értékelését a következő felvetéssel zárja: „A fentiek ellenére sem tartom indokoltnak a repülő drónok miatt a magánlaksértés törvényi tényállásának módosítását, ugyanakkor az elkövetési magatartás jellegére figyelemmel a szabálysértési jogszabály változás már elképzelhető lehet”.

Ez egész tanulmányt pedig úgy zárul, hogy példaként tételesen is említi a sajtót:

„Említést érdemel végül, hogy jelenleg is számos olyan megfigyelésre alkalmas eszköz használata történik (pl. bűnüldöző hatóság, illetve a sajtó képviselői által készített videofelvételek), amelyek hasonló problémákat vetnek fel, alkalmazásuk, illetve felhasználásuk törvényességével kapcsolatban azonban a büntető anyagi jog és büntetőeljárási jog szempontjából jelentős problémák nem merültek fel.”

Tehát jelentős problémák nem merültek fel. Feltehetően ez csak idén májusig volt igaz, amíg Mészáros Lőrinc két parkolva pihenő harckocsijáról nyilvánosságra nem kerültek azok a fotók.

Államunk és kormányunk továbbra sem azon fáradozik, hogy minél átláthatóbb gazdaságot teremtsen, amelyben a bizalmi légkör megerősödne hazánkban, hanem épp ellenkezőleg. Legszívesebben még a légteret is beácsolná a kormányhoz kötődő vállalkozók ingatlanjai fölött. Ráadásul ezt olyan szövegösszefüggésben veti fel, amely nehezen támadható. Ki ne gondolná úgy, hogy saját kertjéről csak úgy szabadon senki ne készítgessen felvételeket?

Amíg azonban az állampolgárok túlnyomó többsége nem a közvagyont herdálja el, a közvagyont sajátítja ki, és nem a miniszterelnök jóbarátjaként tesz szert birtokokra és ingóságokra, addig például Mészáros Lőrinc igen, így az ő vagyontárgyai méltók a köz figyelmére.

Minden eszközt megragadnak ahhoz, hogy a közerkölcsöt sértő gazdagodásukat eltitkolják, ezzel azonban elismerik azt, hogy van titkolnivalójuk. Kíváncsi leszek, ha így megy tovább, vajon a Balaton egésze felett kitiltják majd a drónokat?