Bár a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nyelvtanilag találta nem egyértelműnek a Jobbik országos népszavazásra szánt kérdését, Z. Kárpát Dániel szerint több olyan kezdeményezés is átment már a testületen korábban, sőt országos referendum lett belőlük, melyek sokkal általánosabban lettek megfogalmazva.
A Jobbik devizakárosultak ügyét felkaroló alelnöke az M1 Ma reggel című műsorában azt mondta, „mostani, rapid helyzet van”, minden nap kapják a híreket kilakoltatásokról,
ezért hozták létre a jogsegélyt nyújtó bejelentővonalat,
ahol bárki megkeresheti őket és a szakembereket, ráadásul a „végrehajtók nem mentek szabadságra”, így a banki letiltások is folytatódtak.
Z. Kárpát szerint „jogászkodás és kukacoskodás” indult el az NVB-ben, ami nem viszi előre az ügyet. Közölte, bár sem jogilag, sem szakmailag, sem politikailag nem értenek egyet a plénum döntésével, ennek ellenére az általuk megfogalmazott kritikák figyelembe vételével megfogalmazták újra a népszavazásra feltett kérdést, amiről újra döntenie kell az NVB-nek.
A jobbikos politikus azonban némi örömről is beszámolt:
az általa kezdeményezett devizahiteles rendkívüli parlamenti ülésnaphoz szükséges számú képviselői aláírások összegyűltek
(ehhez az össze országgyűlési képviselő egyötödének, azaz 40 képviselőnek az aláírása volt szükséges). Az ellenzéki honatya szerint
ezen az ülésnapon meghozhatják vagy legalább előkészíthetik azokat a döntéseket, amik a devizakárosultak ügyének megoldását segíthetik elő.
Kérdésre válaszolva a jobbikos honatya azt mondta, bántó az a hozzáállás, hogy megmentették volna a devizakárosultakat, és a téma nincs napirenden. Kifejtette,
az Európai Unió Bírósága (EUB) döntése értelmében még a végtörlesztőknek is visszajár a pénz egy része még a forintosítás után is.
A hitelfelvevők 160 forint körüli árfolyamon vették fel a svájci frank alapú hitelüket, a forintosítás 256 forint körüli árfolyamon történt, és a kedvezményes előtörlesztési árfolyam is jóval magasabb volt, mint a hitelfelvételkor – magyarázta. Leszögezte azt is, a felvett összeget mindenkinek vissza kell fizetnie, azon felül azonban az EUB döntése értelmében a bank semmilyen kamatra vagy költségre nem tarthat igényt.
Z. Kárpát ismertette, az elmúlt másfél évtizedben 37 ezer kilakoltatás történt, ez a szám arányaiban a legmagasabb egész Európában. Szerinte a megmentési kísérletek zömmel kudarcot vallottak, neki pedig kötelessége „forszírozni a megoldást”.
A Jobbik alelnöke kifejtette, az EUB döntése kiterjed minden devizahitel-szerződésre, és a lényege az, hogy „nem lehet a fogyasztó hátrányára bármit elkövetni”. Hangsúlyozta azt is, ezek az esetek visszafejthetők, és ha valaki elévülésről beszélne, az is mostantól, az EUB április végi döntésétől számítana, hiszen akkor merült fel az „új körülmény”.
Az ellenzéki honatya kiemelte,
reménykedhetnek a devizahitelesek,
és Marczingós László ügyvéddel épp azért hozták létre a Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi szövetségét, hogy felerősítsék a devizakárosultak hangját.