Brenner a Jobbik néppárttá válásáról, lehetséges EPP-tagságáról és 2022-ről beszélt egy német lapnak

Brenner a Jobbik néppárttá válásáról, lehetséges EPP-tagságáról és 2022-ről beszélt egy német lapnak

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAZ) nevű németországi lapban szólalt meg Brenner Koloman, az Országgyűlés jobbikos alelnöke, aki egyebek mellett azt mondta, pártjával csatlakoznának az EPP-hez. A téma azután merült fel hangsúlyosan, hogy a Fidesz márciusban távozott a Néppárt frakciójából

A Jobbik EPP-hez való csatlakozási szándékára az európai pártcsalád per pillanat nem mutat nyitottságot, de Brenner kijelentette, hogy

pártját továbbra is érdekli az együttműködés, ám nem kérvényezőként.

A politikus azt is elmondta, hogy a politikai múltjuk miatt „átvilágítják” a közelgő választásokra a Jobbik jelöltjeit.

Emlékeztetnek, hogy az 52 éves Brenner a Jobbik egyik fontos stratégája, akinek a párt új Elvi Nyilatkozata is javarészt köszönhető. Az ellenzéki pártot "Magyarország egyetlen néppártjaként" definiálja.

Radikális pártból néppárt

A FAZ felidézi, hogy a Jobbik korábbi megjelenései és radikális megnyilatkozásai óta "egy elképesztő politikai változáson" ment keresztül a párt. Mint írják, a Magyar Gárda 2009-es betiltásáig tartó tevékenysége mellett nagy feltűnést keltett Gyöngyösi Márton jobbikos EP-képviselő egykori, az izraeli-magyar kettős állampolgárságra vonatkozó "elszólása" is. Erre reagálva Brenner leszögezte, hogy párttársa már "tisztázta kijelentéseit". 

A német lap arra is kíváncsi volt, miért végez a Jobbik széleskörű PR-tevékenységet Magyarország határain túl. Brenner Koloman ezt azzal magyarázta:

A külföldön alkotott kép rólunk nem egyezik a magyarországi képpel.

Jobbik pedig mára mérsékeltebbé vált, mint a Fidesz, amit "nagyon komolyan is vesznek" a Political Capital elemzője, Hunyadi Bulcsú szerint. Értékelése szerint az ellenzéki párt a 2018-as választások óta nem adott ki radikális nyilatkozatot.

Mint a lap írja, nem csupán a nemzetközi elismerés erős akarata az, amely a Jobbikot a politikai centrum felé tereli: A fő mozgatórugó ebben a magyar belpolitika. 

2022 előszele

Az egy év múlva esedékes 2022-es parlamenti választásokra a kormánypártok módosították a választási törvényt, s ennek értelmében csak akkor lehetséges a pártoknak az országos listaállítás, ha egy párt a 106 választókerületből 71-ben indít egyéni jelöltet. A lap szerint ez is indokolta az ellenzéki együttműködés létrejöttét, ahogy az az összellenzéki célkitűzés is, hogy elérjék "Orbán uralkodásának befejezését". 

A Gyurcsánnyal való kooperációra Brenner azt mondta:

"Ez nem egyszerű".

Hiszen a Jobbik tagjai számára az egykori miniszterelnök volt az ellenségkép kezdettől fogva, jelesül a 2006-os események miatt. Brenner ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez "nem egy természetes szövetségre lépés". Érvelését úgy folytatta, hogy hasonlít a mostani, egypártrendszerre épülő politikai helyzet a rendszerváltás idejére. Úgy látja, olyan ez, mint a kerekasztal annak idején.

A cikkben arra is kitérnek, hogy a hatpárti ellenzék éppen megelőzi a kormánypártot a legújabb közvélemény-kutatások szerint. Hozzáfűzve, hogy

több mint 10 év után most először van kilátásban komoly esély kormányváltásra. Ehhez pedig szükség van a Jobbikra is, mivel a párt a vidéki szavazókat és a Fideszből kiábrándultakat is képes megszólítani.

Az azonban az előválasztás eredményéig kérdés marad, ki lesz a közös miniszterelnök-jelölt, aki felveheti a versenyt Orbán Viktorral.