Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke, országgyűlési képviselője Facebook-oldalán közölte a hírt. Szabó Tímea és a Jobbik EP-képviselője, Gyöngyösi Márton 2018 decemberében fordultak az Alkotmánybírósághoz (Ab), miután Orbán Viktor kormánya elfogadta azt a rabszolgatörvényként elhíresült Munka Törvénykönyve-módosítást, amely önkényesen és durván csorbította a munkavállalók jogait:
"elvette a pihenőidejüket, túlmunkára kényszerítette őket, és el akarta csalni a túlórapénzeiket, azaz gyakorlatilag rabszolgává silányította őket".
A politikus arról ír, hogy az Alkotmánybíróság több mint két év után három dolgot mondott ki:
- senkit nem lehet elbocsátani azért, mert nem vállalja az „önkéntes” túlmunkát.
- hiába hároméves a munkaidőkeret, a korábbi, maximum egyéves idő alatt kell a pihenőidő átlagának kijönnie, és a rendkívüli munkavégzéssel egy év után el kell számolni.
- ha a kollektív szerződést 36 hónap alatt felmondja a munkáltató, attól még továbbra is érvényesülnie kell azoknak a többletgaranciáknak, amelyeket a szakszervezet „kialkudott” a 36 hónap elfogadásáért cserébe.
A korábbi gyakorlat az volt, hogy „vonzó” pluszjuttatásokkal rávehette a szakszervezetet a munkáltató a 36 hónap elfogadására, de utána felmondhatta a kollektív szerződést - tette hozzá a politikus.
Szabó Tímea úgy ítéli meg, nagy győzelem ez a magyar munkavállalóknak.
"Úgy tűnik, hogy még az ellenzékiséggel ritkán vádolható Alkotmánybíróságnak is sok volt a rabszolgatörvény, az emberek elnyomása"
- hangsúlyozta az országgyűlési képviselő.
RENDKÍVÜLI HÍR: Az Alkotmánybíróság ma kimondta: a rabszolgatörvény több pontja is alkotmányellenes! Az Országgyűlésnek...
Közzétette: Szabó Tímea – 2021. április 30., péntek
A hvg.hu arról is ír, hogy az Ab egyhangú döntésével azért nem semmisítette meg a vitatott pontokat, mert egyetért a kormány érvelésével.
„A kereslethez igazodó termelés feltételeinek biztosítása, azok rugalmasabbá tétele, a globális termelési rendszerben (és versenyben) való részvétel lehetőségének elősegítése, a munkahelyek megtartása, valamint az egyenletes és kiszámítható bérezés elősegítése az Alkotmánybíróság megítélése szerint tartalmilag a nemzetgazdaság sikeres működésére és működtetésére, illetve annak fenntarthatóságára; továbbá a már működő gazdasági vállalkozások működőképességének megőrzésére és újabb vállalkozások (a sikeressé válás lehetőségének biztosításával történő) létrehozásának elősegítésére; mindezeken felül pedig egyben a munkavállalók saját anyagi biztonságának elősegítésére is irányuló jogalkotói törekvések. Ezen törekvésekben megfogalmazódó jogalkotói célok közérdeknek, és alkotmányos értéknek tekinthetők.”
Mint írták, viszont a testület törvényhozói mulasztásnak minősítette, hogy az országgyűlés nem alkotott olyan szabályokat, amelyek garantálnák, hogy a kollektív szerződésben rögzített, a munkavállalókat az akár harminchat hónapos időtartamra is megállapítható munkaidőkeret alkalmazásával összefüggésben megillető, a törvényi előírásokhoz képest többlettartalmat jelentő garanciális jelentőségű előírások vagy többletkedvezmények a kollektív megállapodás munkáltató általi felmondása esetén a felmondást követően is teljes körűen érvényesüljenek. Ezt a parlamentnek július végéig rendeznie kell.