Korózs Lajos: ha változik a helyzet, és a Fidesz kerül ellenzékbe, ők mit szólnának a bojkotthoz?

Korózs Lajos
Korózs Lajos, az MSZP képviselője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. május 3-án.
MTI/Bruzák Noémi

„Ez politikai kultúra kérdése. Ha ez lesz a minta, hogy készakarva sértik a házszabályt, akkor ha változik a helyzet, és ők kerülnek az ellenzékbe, vajon ők mit szólnak majd ehhez. Igaz, én soha nem vetemednék arra, hogy a saját ellenzékem korlátozzam, vagy akadályozzam a munkáját. A társadalomnak joga van tudni, hogy bizonyos kérdésekről egyes politikusok mit gondol”

– válaszolta az Alfahír érdeklődésére Korózs Lajos, az Országgyűlés Népjóléti bizottságának szocialista elnöke. Mint ismert, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter lapunk kérdésére válaszolva

helyesnek nevezte, hogy a Fidesz-frakció tagjai távollétükkel akadályozzák a parlamenti testület(ek) munkáját

(hiszen azon a héten a fideszesek bojkottja miatt nemcsak az egészségügyi kérdésekben illetékes testület nem tudott összeülniműködésképtelenné vált a Nemzetbiztonsági bizottság is).

Ez mélységesen felháborít – fogalmazott Korózs Lajos. Ugyanakkor azt azért hozzátette, hogy amikor a kormánypártok számára fontos egy ügy – függetlenül mindentől -, biztosítják a határozatképességet, viszont ha szembesülnie kellene néhány olyan kérdéssel, amelyek a társadalmi közbeszédben benne vannak, de kínos a számukra, mint például az árvaellátás azonnali emelése, vagy az endometriosis betegségben szenvedő nők kezelésének segítése, akkor egyszerűen nem jelennek meg.

Korózs Lajos azt is elárulta, mit is jelent ez a fideszes hozzáállás a gyakorlatban. Még az ülés előtti napon is arról volt szó, hogy a kormánypártiak megjelennek, hiszen általuk beterjesztett javaslat is szerepelt a napirendi pontok között, emellett egy olyan uniós kérdést is véleményeznie kellett volna, amit aztán a kormányfőnek kellene Brüsszelben képviselnie, és amire a bizottságot Kövér László házelnök kérte fel.

Mindössze a bizottsági ülés kezdése előtt egy órával jelezte a Fidesz, hogy mégsem vesznek részt a munkában.

Szerintem ezekre a kérdésekre nem tudtak volna mit mondani, vagy csak nem kaptak kormányzati felhatalmazást, hogyan szavazzanak, ezért az utolsó pillanatban jobbnak látták, ha nem jönnek be  – vélekedett Korózs Lajos, aki amúgy úgy vette észre, hogy a bizottság fideszes tagjai döntési kompetenciákkal nem igazán rendelkeznek. Hogy nem mindig áll meg a Korózs-szál, arra az is jó példa, hogy volt olyan ülést, amit azért akadályoztak meg a kormánypárti politikusok, mert a DK-s Varga Zoltán szerintük tiszteletlenül beszél Müller Cecíliáról. (Arra is emlékezhetünk, amikor Németh Szilárd azért nem járt a Nemzetbiztonsági bizottságra, mert rettegett Szél Bernadettől… - a szerk.)

„Ez elfogadhatatlan. Azért fizetik a parlamenti képviselőt, azért tette le az esküt, hogy a házszabály szerint végezze a munkát”

– mondta az MSZP-s politikus.

Persze mi is feltettük Korózs Lajosnak a kérdést: lemond-e a bizottsági elnöki pozíciójáról?

„Miért mondanék le?! A dolgomat végzem”

– jelentette ki, hozzátéve: „én egy élethelyzetet bemutattam, hogy gátlástalanul, emberhez méltatlan módon vágtak ki embereket a kórházakból tízezerszámra”. Felidézte, anno Kásler Miklós miniszter és az államapparátus azt kommunikálta, hogy a kórházi ágyaknak mindössze a 2 százalékát ürítették ki, de erről utólag bebizonyosodott, hogy hazugság volt. Miután Szél Bernadett perrel fenyegetett, a kormányzat elismerte,

19 165 beteget küldtek el a kórházakból, és közülük sokaknak emberhez méltatlan körülmények között kellett meghalniuk.

Én tudom nagyon jól, hogy ennek kiderülése a kormánypártokat megütötte – mondta Korózs Lajos.

Végül arra emlékeztetett, hogy nemcsak az ellenzéki politikusok nem tudják megfogalmazni a kételyeiket, az újságírók sem kérdezhetik a járvány elleni védekezésért felelősöket. „Most ilyen idők járnak, de nem lesz mindig így” – zárta az MSZP-s politikus.