Publicus: különösen az élelmiszerárak emelkedését érzi meg a lakosság pénztárcája

Publicus: különösen az élelmiszerárak emelkedését érzi meg a lakosság pénztárcája

A Népszava felkérésére a Publicus Intézet április végén több mint ezer fős mintán végzett, a felmérésből pedig az derül ki: a koronavírus magyarországi megjelenése óta a megkérdezettek negyede kevesebb pénzből kénytelen megélni, 8 százaléknak pedig sokkal kisebb lett a bevétele.

A felmérés szerint a kormánypárti szavazók kevésbé érzékelnek anyagi romlást, az ellenzéki összefogás pártjainak szavazótáborában viszont 50 százalék fölötti a rosszabbul élők aránya, írja a lap. A legkisebb változásról a nyugdíjasok számoltak be, a kutatás szerint ugyanis leginkább a 45 év fölötti aktív korosztály keresete csökkent.

Azon kérdésre, mi okozza pénzügyi helyzetének rosszabbra fordulását, a válaszadók többsége (65 százalék) a magas inflációt nevezte meg okként:

különösen az élelmiszerárak emelkedését érzi meg a lakosság pénztárcája.

A megkérdezettek 17 százalékának a járvány kitörése óta nem működik a munkahelye, kevesebb fizetést kap, vagy egyáltalán nem jut keresethez, 8 százalék maga, 15 százaléknak pedig valamelyik családtagja vesztette el a munkáját.

A vírus vagy más okozta betegség 16 százaléknak csökkentette a bevételeit, 5 százalék azért keresett kevesebbet az elmúlt hónapokban, mert gyermekükkel otthon kellett maradniuk iskolai, óvodai, illetve bölcsődei szünetek miatt. A romló anyagi helyzet miatt csupán az érintettek 12 százaléka kért segítséget a tágabb családtól, barátoktól vagy hitelintézettől.

A Publicus felmérése azt mutatja továbbá, a nők kevésbé szégyellik a helyzetüket, mint a férfiak: háromszor annyian vontak be másokat is a megoldás keresésébe. A hitelmoratórium lehetőségével a megkérdezettek 5 százaléka élt, a többség ugyanis inkább óvatosan kezelte a lehetőséget, s azok egy része sem tartja ezt már jó döntésnek, akik korábban belementek.

A felméréséből az is kiderült, a járvány után a lakosság 62 százaléka szerint az országnak az egészségügy helyzete a legnagyobb problémája. Az intézet 2017-es évet értékelő, hasonló felmérésében a válaszadók 13 százaléka gondolta ezt így: akkor ugyanis a menekülthelyzetet és az elszegényedést tartotta nagyobb problémának a közvélemény. Tavaly év végén már 61 százalék volt az egészségüggyel elégedetlenek aránya. A második helyen korrupció és a megélhetési gondok pedig esztendők évek óta a problémalista elején állnak.