Mint arról korábban beszámoltunk, Varga Mihály pénzügyminiszter kedden délelőtt átadta a költségvetési törvény tervezét Latorcai Jánosnak, az Országgyűlés alelnökének. A büdzsé a tavalyihoz hasonlóan az újraindítás költségvetése nevet viseli.
Optimista költségvetés készült 5,9 százalékos hiánnyal
Ez a költségvetés Magyarország újraindításának költségvetése - ismételte meg tavalyi szavait keddi sajtótájékoztatóján Varga Mihály pénzügyminiszter, amikor bemutatta a büdzsé 2022-re készített tervezetét. A tárcavezető aláhúzta, a költségvetés leghangsúlyosabb eleme a gazdaság-újraindítási akcióterv, melynek célja, hogy aki elvesztett munkahelyét, az vagy vissza tudja szerezni, vagy új munkahelyet kaphasson, illetve hogy minden vállalkozó, akinek be kellett zárnia, az újra tudjon indulni, lehetőség szerint tovább is tudjon fejleszteni.
Mi is átfutottuk a jövő évi büdzsétervezet legfontosabb számait, és azt látjuk, a 2021-es költségvetési tervezethez képest drasztikus változások nincsenek benne 2022-re. A fontosabb összegeket kigyűjtöttük.
Kiadások:
A – kritikán aluli – közmédia támogatására az idei 97,2 milliárd forint után jövőre 100,7 milliárd forint jut.
Választási év következik, a választási rendszerek működtetésére 1,2 helyett 1,7 milliárd forintot szánnak, ezzel párhuzamosan az országgyűlési választások előkészítésére az idei félmilliárd helyett 11,8 milliárd forint fog jutni.
A helyi önkormányzatok támogatása 1 százaléknál is kisebb mértékben emelkedik: 864 milliárdról 873 milliárd forintra.
Megstuccolták Rogán Antal költségvetését. A propagandaminisztérium a 2021-es 50 milliárd helyett kénytelen lesz beérni 44 milliárd forinttal. A legnagyobb érvágás a Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok elnevezésű jogcímcsoport csökkentése 24 milliárdról 18 milliárdra.
Az elszabadult államadósságnak is megisszuk a levét. Míg adósságszolgálatra 2021-ben 1064 milliárd, jövőre 1413 milliárd forintot kell költenünk, azaz harmadával több megy erre a célra.
A tavaly még Gazdaságvédelmi Alap néven futó fejezet most a Gazdaság-újraindítási Alap nevet kapta. Ide az idei 2610 milliárd forint után jövőre 3883 forint jut. Ebben a gazdaságvédelmi/gazdaság-újraindítási programok jogcímcsoport a tavalyival azonos, 68 milliárd forintot képvisel. A 13. havi nyugdíj kétheti összege 160, a várható gazdasági növekedés miatt kötelező nyugdíjprémium pedig 68 milliárd forintot tesz ki. Itt található az egészségügyi dolgozók béremelésére elkülönített 459 milliárd forint is, illetve
Az Orbán családhoz erősen kötődő turisztikára idén 90, jövőre pedig 91 milliárd forint jut.
A 4. cím alatt levő Foglalkoztatási alap költségvetése azonban az idei 390 milliárd forint helyett jövőre csak 353 millió forint lesz.
A nyugdíjkassza főösszege az idei 3915 milliárd után jövőre 4170 forint lesz, míg az egészség- és járványkassza az idei 2944 milliárd után 2022-ben 3620 milliárdból gazdálkodhat. Ennek bevételei közé tartozik az önkormányzatoktól elvett gépjárműadó is, melynek bevételét az idei 87 milliárd után jövőre 90,5 milliárd forintra saccolja a pénzügyi tárca.
Bevételek:
Társasági adóból a 2021-es 538,5 milliárd után jövőre 588,7 milliárdot remélnek, ami ugye a gazdasági növekedés okozta forgalombővülésből ered.
Az Európa-csúcsot jelentő áfából az idei 4067 milliárd után jövőre 4923 milliárd bevételt remélnek, ami a fogyasztásbővüléssel magyarázható.
A személyi jövedelemadóból származó bevételek is emelkednek: az idei 2683 milliárd után jövőre 2866 milliárdot várnak. A 7 százalék körüli növekedést a keresetek emelkedése és a foglalkoztatottság bővülése ugyan indokolja, ugyanakkor a 25 év alatti fiatalok adómentessége lehet itt a kockázat.
Az önkormányzatoktól elvárt szolidaritási adó csökkenni fog: az idei 165 milliárd után jövőre 130 milliárd forint bevételt vár ebből a központi költségvetés.