Jobbik: a bosszú költségvetése

Jobbik: a bosszú költségvetése

Nem meglepő módon a kormánypárti vezérszónokok agyondicsérték, az ellenzékiek pedig élesen kritizálták a 2021-es költségvetés tervezetét, melynek vitája szerdán kezdődött a parlamentben.

A fideszes Bánki Erik a korábbi kormányzati jelszónak megfelelően azt mondta, annyi munkahelyet kell teremteni, amennyit a járvány elvett. Kiemelte, ilyen mértékű gazdaság-újraindítási csomagra csak Csehországban és Németországban van példa. Úgy vélte, a büdzsének köszönhetően „jó esélyünk van arra, hogy a legjobban jöjjünk ki a válságból”. Frakciótársa, Szűcs Lajos a családvédelmet, a kistelepülések fejlesztését és a teljes körű foglalkoztatást hangsúlyozta, és ő is nyomatékosan felhívta a figyelmet a nyugdíjasokat érintő pozitív változásokra. A várható ellenzéki kritikákra azt mondta:

A szomszéd költségvetését én is be tudnám osztani!

A büdzsében a gazdaság újraindítását, a családok támogatását és a nyugdíjasokat érintő változásokat emelte ki Varga Mihály

Varga Mihály a gazdaság újraindítása költségvetésének nevezte a 2021-es költségvetést. Azt 4,8 százalékos GDP-bővüléssel, 3 százalékos inflációval, 2,9 százalékos hiánnyal és 0,5 százalékos biztonsági tartalékkal tervezték- mondta a büdzsé expozéjában a pénzügyminiszter, aki kiemelte, az az egészségbiztosítási járvány elleni védekezési alapra és a gazdaságvédelmi alapra épül.

A Jobbik részéről Potocskáné Kőrösi Anita arra hívta fel a figyelmet, a költségvetési sorok összevonása révén

csökken a büdzsé átláthatósága,

a 10 százaléknyi fejlesztési pénzről „csak sejteni lehet, mire megy”. Hangsúlyosan támadta a költségvetésben szereplő költségvetési elvonásokat (a gépjárműadó elvételét, a különleges gazdasági övezetek iparűzési adójának megyékhez rendelését, illetve azt, hogy 300 helyett már 800 településnek kell szolidaritási hozzájárulást fizetnie), miközben – mutatott rá – kormánypropagandára 23,9, a közmédiára pedig 100 milliárd forintot szánnak. A büdzséről úgy vélekedett, az „hadigazdaságot” idéz, nagy nyertesei a hadsereg fegyverszállítói lesznek. Összességében úgy látja,

ez a bosszú költségvetése, hadjárat az önkormányzatok és a magyar emberek ellen.

Frakciótársa, Z. Kárpát Dániel arra mutatott rá, a kormánypártiak

véleménybuborékokban kommunikálnak saját híveiknek,

miközben az elmúlt 30 év az elveszített lehetőségek sorozata volt. Kritizálta, hogy a kormányzat nem tesz semmit a „demográfiai tél”, azaz a népességfogyás ellen, a „lakhatási, otthonteremtési kataklizmában”

a magyar fiataloknak azonban nincs üzenete.

Z. Kárpát neoliberális gazdaságpolitikának nevezte azt, hogy a Fidesz-kormány a felső középosztálytól felfelé kedvez, és úgy vélik, az „majd lecsorog”, de felhívta a figyelmet, hogy az nem vált be még sehol. Rámutatott, hogy a fiatalok bevételének 40 százaléka lakhatásra megy el, és ennek megoldása érdekében felhívta a figyelmet pártja „Mi Várunk” programjára, illetve arra, hogy a Jobbik lengyel mintára biztosítaná a 29 évesnél fiatalabbak számára az szja-mentességet.

A cserbenhagyás költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka az előterjesztés szerdai parlamenti vitájában. A szocialista politikus kijelentette: a javaslat azt mutatja, hogy a kormány semmit nem tanult a járványhelyzetből.

Azt mondta, újjáépítésre, esélyteremtésre szolgáló költségvetésre lenne szükség jövőre, de a kabinet nem fordít kellő forrást az egészségügyre, a szociális ellátásokra és a munkahelyek teremtésére.

Tízévnyi Fidesz-uralom után ott tartunk, hogy az állampárt helyzetbe hozta a saját kiváltságos elitjét és biztosította a hatalma megőrzését, miközben a társadalom többségével nem foglakozott

– jelentette ki a szocialista képviselő.

A gyengeség és a gyávaság büdzséjének nevezte a jövő évit Gyurcsány Ferenc, a DK vezérszónoka szerdán a 2021-es költségvetési javaslat parlamenti vitájában. A pártelnök-frakcióvezető szerint a büdzsé alapján fáradtnak, elképzeléshiányosnak, intellektuálisan és politikailag is gyengének mutatkozik a kormány. Azt mondta: a költségvetés lehetőséget ad arra, hogy a kormányzók szembenézzenek az ország valóságos állapotával, a mélyben lévő konfliktusokkal, de nem látja, hogy a kabinet ezt tenné.

 Gyávák a szembenézésben, gyengék a válaszban

– fogalmazott Gyurcsány Ferenc.

A jövő felélése, a bosszú és a cserbenhagyás forgatókönyvének nevezte a 2021-es költségvetést az LMP vezérszónoka szerdán az Országgyűlésben, a törvényjavaslat általános vitájában. Csárdi Antal azt mondta, hogy a kormány politikai alapon folytatja az önkormányzatok kivéreztetését és megbüntetését. Hozzátette: a kabinet jövőre szándékosan tovább mélyíti a társadalmi különbségeket,

a költségvetési forrásokat pedig zsarolási potenciáljának eszközévé teszi, miközben torz és perverz elosztási rendszert alakít ki.

Hohn Krisztina, az LMP-frakció másik vezérszónoka közölte, a kormány a helyi közösségek és gazdaságok lerombolását célozta meg, holott a zöldfordulat ennek az ellenkezőjét követelné meg.

Az embertelenség, a bosszú és a lopás költségvetésének nevezte a 2021-es büdzsét Szabó Tímea szerdán, a 2021-es költségvetési javaslat parlamenti vitájában. A Párbeszéd vezérszónoka úgy fogalmazott: a jövő évi költségvetésből egyértelmű, hogy „Orbán Viktor és kormánya nem becsüli és nem szereti magyar embereket”, valamint

mélyen lenézi azokat, akik az ország javait termelik és 40 évig termelték.

„Nem tekint rájuk másképpen, mint robotoló alattvalókra, akiket igába fog és eldob, ha már nem elég hasznosak neki” – mondta.

Szerinte a kormány és a miniszterelnök „lebutítandó alattvalóként” tekint a jövő generációra, amely elől elzárja a tudáshoz vezető utakat, és a megfélemlítés eszközeivel próbál belőlük „lehajtott fejű, a gyártósor mellett álló, engedelmes alattvalókat nevelni”.

Úgy tűnik, Orbán Viktor megszerette az elmúlt években a „fordított Robin Hood szerepét”, így a szegényektől elvesz, a gazdagoknak, korrupt haverjainak és saját magának viszont ad – fogalmazott Szabó.