Az Orbán-kormány lázadássá minősítené az Alkotmánybíróság akadályozását

Az Orbán-kormány lázadássá minősítené az Alkotmánybíróság akadályozását

Varga Judit igazságügyi miniszter egy 162 oldalas salátatörvényben (T/17438.) módosítaná az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvényeket, így például a Büntetőtörvénykönyvben kibővülne a lázadásra vonatkozó paragrafus. 

A törvény eddig úgy rendelkezett, hogy az a lázadó, "aki olyan tömegzavargásban vesz részt, amelynek közvetlen célja, hogy az Országgyűlést, a köztársasági elnököt, a Kúriát, vagy a Kormányt az Alaptörvényben meghatározott jogköre gyakorlásában erőszakkal vagy ezzel fenyegetve akadályozza, vagy intézkedésre kényszerítse"; a lázadó e "bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő". 

Aki ilyen tömegzavargást szervez vagy vezet, öt évtől tizenöt évig, míg az előkészítője egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanakkor nem büntethető lázadás miatt az a résztvevő, aki a tömegzavargást önként vagy a hatóság felhívására az erőszakos cselekmények megkezdése előtt elhagyja.

Varga Judit javaslatára a fenti lista kiegészül az Alkotmánybírósággal (Ab) is. 

Az indoklás szerint az Ab

"elleni esetleges támadás az Alaptörvény védelmét biztosítani hivatott legfőbb szerv alkotmányos működését korlátozhatja, illetve lehetetlenítheti el, ezért indokolt az ilyen cselekményeket is lázadásként szankcionálni".

A beterjesztő igazságügy miniszter arra azonban nem tért ki, hogy

miért éppen most jött el az ideje a módosításnak, számít-e az Orbán-kormány bármilyen támadásra,

akár az országon belülről, akár kívülről. Felmerülhet, hogy a kormányzat az Alkotmánybíróság elleni tüntetéseknek akar ilyenformán gátat szabni.