Júniusban és októberben érkezik az önkormányzatokhoz a kieső adóbevételek kompenzációja – ha egyáltalán kapnak…

A kieső iparűzésiadó-bevételek kompenzációja mellett a kormányzat állja az önkormányzati dolgozók minimálbér-emelés, illetve a garantált bérminimum emelése miatti többletköltségeket. Emellett az energiaár-robbanás ellensúlyozására az energiahatékonysági beruházásaikat is támogatják – erről beszélt Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) elnöke, Kaposvár polgármestere az MTI-nek, miután a témában több megyei jogú város polgármesterével együtt tárgyalt Banai Péter Benővel, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkárával.

Ismertette, az idei kompenzációs eljárás azonos a tavalyival:

a 25 ezer fő alatti települések automatikusan megkapják a kieső iparűzési adót, az ennél népesebb városok pedig az adóerő-képesség függvényében kompenzálják.

Ezek az összegek júniusban és októberben érkeznek a települések számláira.

Szita azt is elárulta, a városoknak nem keletkezik többletterhe a minimálbér, valamint a garantált bérminimum emelése miatt, annak fedezetét megkapják a kormányzattól.

Az MJVSZ elnöke súlyos gondnak nevezte az energiaárak emelkedését, hozzátette, a polgármesterek és az államtitkár egyaránt egyetértett abban, hogy közös érdekük a csökkentett energiaárak megőrzése. Közölte, ettől még vannak áremelkedések, a „rezsicsökkentett ár” feletti árat is ki kell fizetni valakinek, de

azok a települések, amelyek ezt nem tudják megoldani, egyedi kérelemmel fordulhatnak a kormányhoz.

Úgy fogalmazott, közösen kell tenni az energiafüggőség csökkentéséért. Mint mondta, ennek érdekében az önkormányzatoknak is célszerű minél több energiahatékonysági beruházásba fogni, az ehhez kapcsolódó fejlesztéseket pedig a kormány segítségével tudják megoldani.

Mirkóczki Ádám, Eger polgármestere lapunk megkeresésére az energiaárakkal kapcsolatban azt mondta,

a villany és a gáz árának emelkedése nekik 70 millió forintos többletköltséget jelent,

aminek kompenzálását kérik. Kérdésünkre hozzátette, ha valóban pályázható támogatás energiahatékonysági beruházásra, akkor a hevesi megyeszékhely élni fog azzal a lehetőséggel is. Az iparűzési adó kompenzációjának ütemezéséről azt mondta, a város „nagyjából fél évet üzembiztosan tud működni”, így számukra megfelelő, ha júniusban és októberben érkezik a pénz, az megfelelő. Mivel a tárgyalások eredményéről egyelőre csak sajtóhírek vannak, jogszabály nincs, ezért arról nem tud nyilatkozni, hogy a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelésének ellentételezésére mikor számíthatnak.

Telefonos érdeklődésünkre Szabó Zsolt, Dunaújváros gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere arról tájékoztatott, ők már benyújtottak egy anyagot erről a kormányzatnak. Összesen 1 milliárd 136 millió forint kompenzációt igényelnek. Hozzátette, ezen felül elvettek a várostól 1,5 milliárd forintot a különleges gazdasági övezet létrehozásával.

Szabó kifejtette, a mezőföldi város 286 millió forintot kér a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének fedezetére, 50 milliót az energiaárak emelkedésének ellentételezésére, 200 millió forint kiesést okoz a gazdasági visszaesés, 500 milliós kár éri őket az iparűzési adó elvonása, és 100 millió forint a gyermekétkeztetésen felmerülő többletköltségek.

Szabó Zsolt megjegyezte,

tavaly nem kaptak semmit a kieső iparűzési adó ellentételezésére,

ezért ők „most egy kicsit pesszimisták”. Reméli, hogy

belátja az Orbán-kormány, hogy amikor Dunaújvárost bünteti, akkor nem őket, a várost vezető politikusokat bünteti, hanem a dunaújvárosiakat.

„Bármikor is érkeznek ezek a forintok, nagyon fogunk neki örülni, egyébként meg azon dolgozunk, hogy jó és felelős gazdálkodással minél kevésbé érezzék meg az elvonásokat a városlakók” – tette hozzá.

A dunaújvárosi gazdasági alpolgármester – az egri városvezetőhöz hasonlóan – azt mondta, ha valóban lesz pályázat energiahatékonysági beruházások támogatására, akkor természetesen azzal is megpróbálkoznak, de ezzel kapcsolatban eddig semmilyen kézzelfogható dokumentum nem érkezett hozzájuk.