Szakértő a kazah kapcsolataink jövőjéről: "Problémát az okozna, ha a gazdaság megszenvedné a jelenlegi helyzetet"

orbán viktor, kazahsztán,
Orbán Viktor hivatalos látogatáson Kazahsztán fővárosában, Nurszultanban 2019-ben
Szecsődi Balázs/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Az utóbbi napokban tömeges elégedetlenséget, majd tiltakozási hullámot váltott ki Kazahsztánban, hogy jelentősen megemelkedett a gáz ára. A főként Almatiban, a legnagyobb kazah városban történő demonstráció azóta oly mértékben eszkalálódott, hogy szerda este már összecsapásra került sor, és csütörtökre több tucat áldozatról számoltak be mindkét oldalon, a rendfenntartók körében pedig több mint 350 sebesültről adtak hírt. 

Kazah konfliktus: már 13 rendfenntartó meghalt, és több száz megsebesült Almatiban

A kazah rendvédelmi szervek 13 tagja meghalt, és 353 megsebesült Almatiban a tüntetőkkel lezajlott összecsapásokban - közölte az MTI-n keresztül a Habar-24 tévécsatorna a városi parancsnokságra hivatkozva csütörtökön. Az idézett dokumentum szerint az egyik halottat lefejezték. A rendőrség korábban azt is közölte, hogy az összecsapásokban a hatósági beavatkozás nyomán több tucat "rendbontó" is meghalt.

A hat volt szovjetköztársaságot tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) békefenntartókat küldött kazah kezdeményezésre, amelyre eddig nem volt példa: a hadgyakorlataik után ez a biztonsági szervezet első éles bevetése. A Türk Államok Szervezete (a korábbi Türk Tanács) is jelezte, hogy kész segítséget nyújtani. A szervezet keretében hazánk megfigyelőként együttműködik a többi tag mellett Kazahsztánnal is.

Ugyanakkor a Kazahsztánban egyre inkább fokozódni látszó helyzet kapcsán felvetődik a kérdés: 

Magyarország vonatkozásában milyen külpolitikai forgatókönyv várható a közép-ázsiai országgal összefüggésben?

A téma kapcsán az Alfahír megkereste a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető kutatóját, Dr. Vasa Lászlót, aki a közép-ázsiai régió szakértőjeként kifejtette, hogy a Kazahsztánban zajló konfliktus milyen hatással, következményekkel járhat a jövőben hazánk szempontjából külügyi és külgazdasági aspektusban.

A magyar-kazah kapcsolatok jövője a fejlemények fényében

Vasa László a politikai és kulturális-oktatási kapcsolatok terén nem vár változást akkor sem, "ha radikális változás következne be a kazah bel- és külpolitikában, mivel 

a két ország kapcsolata nem a két kormány, hanem a két nemzet hosszú időre visszanyúló, erős történelmi-kulturális háttereken nyugvó kapcsolatán alapul." 

A gazdasági kapcsolatokat illetően elmondta, a magyar befektetéseket (pl. a MOL-kitermelés) "nem érintené, hiszen bármilyen átmenet esetén elsődleges fontosságú a külföldi befektetések védelme", és mivel jelentős amerikai befektetési érdekeltségek vannak Kazahsztánban, kizártnak tartja, hogy a külföldi vállalatok kárát látnák a változásnak.

A két kormány együttműködésén alapuló projektek, mint a közös kazah-magyar mezőgazdasági alap, olyan területeken fektet be, mely Kazahsztán gazdaságának diverzifikálásában létfontosságú, és a magyar tapasztalatokat egyébként is nagyon értékelik. Az egyéb, jellemzően kisebb vállalatok közötti üzletek pedig piaci alapúak, így a politikának nem kitettek – fűzte hozzá a szakértő, hangsúlyozva:

"a hagyományosan erős kazah-magyar barátság miatt semmilyen téren nem várok változást." 

Mint megjegyezte, a demokratikusnak mondott Kirgizisztánnal Magyarország ugyanolyan jó kapcsolatot ápol, mint Kazahsztánnal, és meggyőződése szerint ez egy kazah demokratizálódás esetén is így maradna.

"A jelenlegi rezsim maradása esetén a kapcsolatok nyilván ugyanilyen szinten maradnának, problémát az okozna, ha a gazdaság megszenvedné a jelenlegi helyzetet"

– fogalmazott Vasa, aki szerint "amennyiben a kazah gazdaság megsínyli a válságot, akkor természetesen új megközelítésre van szükség a magyar cégek részéről, hogy exportjuk szintjét fenn tudják tartani".

A Türk Államok Szervezete kapcsán végül előrevetítette, Kazahsztán a várakozásai szerint változás esetén is annak aktív tagja maradna, "hiszen ez a rokon népek együttműködésén alapuló, kulturális alapú együttműködés, egyre több gazdasági vonatkozással" – zárta szavait Vasa László.