Felmérés: hatósági ár helyett adócsökkentéssel nyomná le az üzemanyagárakat a magyarok többsége

benzinkút, üzemanyag, benzin
Egy dolgozó helyére teszi a töltőpisztolyt tankolás után egy OMV töltőállomáson a II. kerületi Szilágyi Erzsébet fasoron 2017. január 25-én.
Fotó: MTI Fotó: Mohai Balázs

Egy friss közvélemény-kutatás szerint a magyarok többsége egyetért azzal, hogy a kormánynak tennie kell a magas üzemanyagárak ellen, túlnyomó részük azonban nem az árak maximalizálásával érné el azt. A Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített felméréséből kiderül:

63 százalékuk árstop helyett adócsökkentéssel küzdene a magas üzemanyagárak ellen.

Mint az ismert, a 95-ös benzin és a gázolaj árát 480 forintban maximalizáló rendelet február 15-ig, vagyis jövő keddig hatályos, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ugyanakkor a múlt heti kormányinfón azt mondta, hogy a határidő lejártáig döntenek a hosszabbításról. Szakértők is erre számítanak, meg hát a kampányidőszakban aligha engedné az egekbe szökni az árakat a kormány.

Ami azonban biztos, hogy nem mindenki örül a hatósági áraknak, a töltőállomásokat például nagyon rosszul érintette a szabályozás, a múlt héten három benzinkút is bezárt.

A héten három benzinkút is bezárt - a kormány még nem döntött a benzin hatósági áráról

A héten 3 töltőállomás már bezárt a hatósági ár miatt - írta a napi.hu a Holtankoljak.hu-ra hivatkozva. Ha a Brent olaj ára tovább emelkedik, illetve a kormány nem engedi el az árakat február 15. után, akkor a sor folytatódik - vélekednek.

De vissza a felmérésre: a megkérdezettek 26 százalék hosszabbítana további három hónapra,

14 százalék pedig egy eddig nem tárgyalt megoldást preferálna: azt, hogy a rászorulók kapjanak valamilyen kedvezményes üzemanyag-kupont.

Ez érintheti például azokat az embereket, ahol nem jó a tömegközlekedés, és autó nélkül nehezen jutnának el munkába.

Mindössze 8 százalék nem hosszabbítana, 11 százalék pedig nem tudja a megoldást.

A Pulzus Kutató felmérése ezer ember megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik 18 évnél idősebbek véleményét.