Orbán a magyar gazdáknak: az oroszok elleni szankció más, mint a korábbiak, "ez nekünk is fájni fog".

Orbán a magyar gazdáknak: az oroszok elleni szankció más, mint a korábbiak, "ez nekünk is fájni fog".

A legfontosabb, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból - jelentette ki a miniszterelnök szombaton, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) gazdakongresszusán.

"A háborút elítéljük, különösen, hogy itt van a szomszédunkban; az erőszakra nemet mondunk, szövetségeseinkkel együtt vagyunk, és ez mind fontos, de a legfontosabb hogy Magyarország kimaradjon ebből a háborús konfliktusból"

- mondta Orbán Viktor.

Hozzátette: minden háborút sokfajta nézőpontból lehet vizsgálni, és érdemes is, de a döntések meghozatala előtt, csak egyetlen nézőpont lehetséges, "egyfajta szemüveget lehet csak föltenni, a magyar szemüveget".

Hangsúlyozta: a kormány az elmúlt napokban "nem tévesztette el a lépést", és a következő hetekben sem fogja eltéveszteni, mert a legnehezebb pillanatokban is képesek lesznek megőrizni nyugalmukat. Nem fogjuk felcserélni a háborúra való rátekintés nézőpontját, szemüvegét semmilyen más, külföldről tanácsolt, idegen megközelítési módokra - emelte ki.

A kormányfő fontosnak nevezte, hogy a kormány most és a következő hónapokban olyan döntéseket hozzon, amellyel megakadályozza, hogy "a háború árát a magyarokkal fizettessék meg".

Rámutatott arra, hogy Magyarország nyitott kereskedelmi és befektetési kapcsolatrendszert épített, vagyis egy szabad, átjárható világban érdekelt, ami azonban a háború miatt most elnehezül. Ezért az egész magyar külkereskedelmi stratégiát hozzá kell igazítani a jelenlegi helyzethez - hangsúlyozta -, amelyet a kormány a következő napokban elvégez.

Úgy fogalmazott: mi nemcsak a szívünk szerint, de a zsebünk szerint is abban vagyunk érdekeltek, hogy minél hamarabb béke legyen és a háború miatt beszűkült piacaink egy részét vissza tudjuk szerezni.

A szankciókról szólva közölte: a mostani más, mint a korábbiak,

"ez nekünk is fájni fog".

A legfontosabb feladatnak azt nevezte, hogy sikerüljön elérni: a szankciós politikából az energia területe kimaradjon. Ahogy fogalmazott, a drága energia most is bajt okoz, de ennél is rosszabb, ha nincs energia, akkor ugyanis megáll a gazdaság vagy annak bizonyos szegmense.

Beszámolt arról, hogy míg az Oroszországba és Ukrajnába irányuló magyar agrár- és élelmiszerexport együttesen az agrárkivitel kevesebb mint 5 százalékát teszi ki, vagyis ezen a téren a kitettség menedzselhető, addig az import kérdése már nehezebb.

Oroszországból ugyanis a nyersanyagimport 7 százaléka, Ukrajnából pedig 8,4 százaléka érkezik.

Elmondta, hogy ennek rendezéséről folyamatosan egyeztet az agrárminiszterrel, a kérdés megoldása érdekében pedig szombaton is várható egy kormányhatározat.

Szólt az energiaár-emelkedés azon hatásáról is, hogy az a külföldről érkező áruk és nyersanyagok árában is megmutatkozik, de figyelni kell az árfolyamváltozásra is - jegyezte meg. Az ukrajnai háború kezdete óta ugyanis a közép-európai valuták "libikókára kerültek", aminek a hatása alól legfeljebb részlegesen tudja kivonni magát az ország.

Úgy összegzett: bár a választás feladatot ad, de ez egy sajátos választás lesz a szomszédban zajló háború miatt. A kormánynak ugyanis az erői nagy részét a háború okozta rossz hatások kivédésére kell fordítani. Megerősítette: a magyar bankrendszer stabil, bírni fogja a nyomást.

Az országgyűlési kampányra fordulva arról beszélt, hogy akié a föld, azé az ország, ezért a földnek magyar kézben kell lennie. "Magyarországon a magyar föld magyar kézben van", mert a magyar gazdák az elmúlt harminc évben egyetlen kormánynak sem engedték meg annak eladását.

Orbán Viktor bejelentette: a kormány 17,5 százalékról 80 százalékra fogja emelni az agártámogatások nemzeti kiegészítésének mértékét.

Hangsúlyozta: ez azt jelenti, hogy a nemzeti, az uniós és várható magánbefektetői forrásokkal együtt a következő években 9000 milliárd forint jut majd az agráriumnak. Ez háromszor annyi pénz, mint amennyi eddig volt - tette hozzá.

Ha ezzel nem tudjuk a magyar mezőgazdaságot modernizálni, akkor semmivel sem, ez az utolsó történelmi lehetőség; ha ezt nem ragadjuk meg, akkor versenytársaink elhúznak mellettünk - figyelmeztetett.

A kormányfő szerint ezzel az összeggel el kell oda jutni, hogy az agrár-feldolgozóipar 80 százalékban magyar tulajdonban legyen. Hozzátette: ha 20 százalék a külföldi és 80 százalék a magyar tulajdon az élelmiszeriparban, akkor azt is el lehet érni, hogy az emberek által fogyasztott élelmiszer 80 százalékban magyar legyen.

A kormányfő fontosnak nevezte, hogy erősítsék a vidék népességmegtartó erejét. Ezért

azt szorgalmazta: minden vidéki járásban biztosítani kell mindazt azt a civilizációs vívmányt, amelyik a városokban elérhető.

Kell tiszteséges munka, jó közoktatás és egészségügy, szabadidős lehetőségek, járható utak, internetelérhetőség - sorolta. Kijelentette: kormány az agrárszervezetekkel kötött megállapodásában azt vállalja, hogy se felnőttnek, se diáknak ne kelljen napi egy óránál többet ingáznia ahhoz, hogy európai minőségben élhessen.

Annak a meggyőződésének adott hangot: a Magyarország a jövő nyertese lesz és lehet, ha két fontos nyersanyagát, a földet és a vizet jól használja ki, és egy ütésálló, saját magát ellátni képes gazdaságot épít fel.

A gazdakongresszus résztvevőit arra figyelmeztette: ne engedjék, hogy ezek a "derék városi népek kiénekeljék a sajtot a szánkból és lebeszéljenek bennünket Paks II megépítéséről". Olcsó, elérhető árú energia nélkül nincs versenyképes magyar mezőgazdaság - jelentette ki az MTI szerint.

Arra is felkérte hallgatóságát, támogassák a kormány demográfiai politikáját, mert mint mondta,

"a gyerek nem darab-darab, a keresztény gyerekeket muszlim felnőttekkel nem lehet kiváltani".