A Világgazdaság értékelése alapján kézilabdára 200 milliárdos tao-forrás jutott, míg az Eb csarnokaira 160 milliárdot költenek.
Noha az elmúlt években nem sok babér termett a magyar felnőtt kézilabda - válogatottaknak, a sportág fejlesztésére - kiemelt csapatsportként a közvetlen állami milliárdok mellett - közvetetten, társaságiadó-kedvezmény rendszeren keresztül is jelentős összeget költöttek.
Felnőtt bérekre 9 milliárdnyi tao-pénz ment
A személyi jellegű ráfordítások kapcsán a felnőtt csapat bérére költhető forrást európai uniós szabály határozza meg, ez három év alatt 200 ezer euró, erre Magyarországon összesen 8,6 milliárd forintot fizettek ki.
A kézilabda-szövetség 3,9 milliárd forintot költött személyi jellegű bérekre, 3 milliárdot eszközbeszerzésre. A versenyrendszerek szervezésére, az utánpótlásképzésre 12,8 milliárdot fizetett ki, míg az amatőrök díjcsökkentésére összesen 5,4 milliárdot fordított.
A 2022-es kézi Eb csarnokaira 160 milliárdot költenek
Iskolai programon felül 17 állami sportcsarnok fejlesztése zajlik, 185 beruházás valósult meg az egyesületek részéről, és tetemes tétel a 2022-es férfi-Európa-bajnoksághoz köthető fejlesztés.
A jövő évi, magyar-szlovák rendezésű kézilabda Eb előkészületeként a debreceni Főnix Aréna felújítására 3,1 milliárd forintot költöttek, a 8200 férőhelyes szegedi csarnokra az eszközökkel együtt 40 milliárd forintot. Budapesten, a Népligetnél 101 milliárdért épül egy új, 20 ezer férőhelyes aréna, míg Tatabányán egy 6000 férőhelyes csarnok, 19,7 milliárdért.
Négymilliárdos gikszer
Akadnak olyanok, akik szándékosan próbálnak meg csalni a tao-forrásokkal - ezeket az ügyeket minden esetben átadják a rendőrségnek vagy az adóhatóságnak - mondta a tao-igazgató. Jelenleg 60 sportszervezet esetében zajlik vizsgálat, több ügyészségi feljelentés is történt, ám még egyik lezárásáról sem kapott a szövetség hivatalos értesítést
- írja a VG.