A közelmúltban tartott egy fórumot, ahol azt mondta, ez az utolsó, hogy a banki károsultak fogyasztóvédelmi egyesületébe még csak előjelentkezés adható le. Miért?

Az a szerencsés fejlemény következett be, hogy a nyár folyamán bejegyezték a Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetségét (BKFSZ) egyesületi formában. Erre reálisan nem volt sok esély, mert hónapokig is eltarthat egy ilyen folyamat, de egy sürgősséget, egy soron kívüliséget kértünk hozzá, ezt meghallották az erre illetékes szervek, és így augusztus végén, szeptember elején már ki tudtuk dolgozni a rendes tagi jelentkezésnek a menetét.

Tehát most már nem előregisztráció van, hanem tényleges jelentkezés?

Pontosan. Nagyon sokan nem elégednek meg azzal, hogy egy Facebook-csoportnak legyenek a tagjai, mert ott azért sokszor személytelen kommunikáció zajlik. Most minden előjelentkező megkapja a belépési nyilatkozathoz vezető linket, ezt otthon mindenki ki tudja nyomtatni magának, kitölti a megfelelő adatokkal, aláírja. Egy fontos feltételünk van, online belépés ide nincsen. Tehát szeretnénk kizárni mind a „trollokat”, mind az esetleges ellenlábasokat, akik a megoldás lassításában lehetnek érdekeltek. Tehát egy fontos feltétel van: legyen személyes kontakt! Jellemzően a megyei koordinátorral, ő az a személy, aki azt az óriási feladatot vállalta, hogy rendbe tesz egy egész vármegyét, hálózatot épít, kapcsolatot tart, és újjáépíti azokat a közösségeket, amik a devizahitelesek esetében vagy megvoltak, vagy nem, de most neki ez egy sziszifuszi óriási munkát jelent.

A meghirdetett utcafórumokon is le lehet adni ezt a belépési nyilatkozatot?

Nyilván az én kezembe is lehet nyomni egy nyilatkozatot! Tehát amikor Marczingós Lászlóval országjáró eseményen vagyunk, oda is lehet hozni ilyen papírt, és van is nálunk üres jelentkezési lap, tehát segítünk abban, hogy aki ott kap kedvet, vagy nem tudott előre felkészülni, az is beléphessen.

Hol lesznek országjáró fórumok?

Marczingós ügyvéd úrral egy több mint 40 állomásos országjáráson vagyunk. Ebből őszre most húsz eseményt már lekötöttünk, és még karácsony előtt lehet, hogy egy-kettőre ráveszem az ügyvéd urat! Nyilván itt az ő tárgyalási, munkaügyi kapacitásai korlátot szabnak, de lendületben vagyunk! Arra lehet számítani, hogy az ősz, a tavasz, meg szerintem a következő év folyamán folyamatosan fogjuk megalakítani azokat a területi csoportokat, szervezeti egységeket, ami által a Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetsége egy személyes közösséggé válik.

Közösség – ideológia helyett ügy mentén

Ez vármegyeinél kisebb szerveződést jelent?

Úgy gondolom, a települési szintet is meg kell nyitni. Ennek az a jelentősége, hogy vegyük mondjuk Győr-Moson-Sopron vármegyét, ha valaki belép egyéni tagként, akkor egy vármegyéhez tartozik, van egy megyei koordinátora, de a mosonmagyaróvári devizás nagyon kis eséllyel fogja tartani a kapcsolatot a győri devizással. A megoldás erre az, hogy legyen Mosonmagyaróvárott és legyen Győrött is egy települési csoportja ennek az egyesületnek.

Milyen gyakorlati haszna lesz ennek?

Egyrészt az ügyintézési tapasztalatokat élőben is ki lehet cserélni, vagy amikor jogi tanácsadás, ingyenes jogsegély van, akkor ott a kollektív bölcsesség is megjelenhet. Tehát mindenki meg tudja osztani azokat a korábbi tapasztalatokat, amik vele szembejöttek. És az is nagyon fontos, hogy van ennek a szövetségnek egy úgymond szociális lába is, tehát minden károsulti közösségen belül adottak a legnehezebb helyzetben lévők, és ők konkrét fizikai segítséget tudnak kérni és kapni azoktól, akik ott vannak. Hozzáteszem, hogy persze, a devizás kifosztás, ez az egész mechanizmus tönkrevert nagyon sok életet, de ami legalább ennyire káros, az az, hogy ezek az emberek kisemmizve és egyedül érzik magukat a nagy hálózatokkal szemben úgy, hogy nincs esélyük semmire. Ezt a magányérzést az tudja feloldani, hogyha vannak települési élő, lüktető közösségek.

Csak egyesületként kíván közösséget alakítani?

Való igaz, ez nagyon hasonlít ahhoz, mint amikor valaki egy pártot vagy politikai közösséget szervez, ezért itt érdemes megválaszolni azt az őszinte kérdést, hogy új pártot szervezünk-e, és az a válaszunk, hogy nem. Én a Jobbik egy nagyon büszke képviselője vagyok, és köszönöm a lehetőséget, hogy másfél évtizede a Nemzet Templomában szolgálhatok. Itt egy ügy mentén szervezünk egy közösséget, ami sokkal nehezebb, mint egy politikai pártnál, ugyanis ott van egy ideológiai koherencia, egy közös ideológiai kapocs, amibe kapaszkodunk. A devizahiteles banki károsultak esetében maga az ügy az összefogó kapocs. Nincs közös ideológia, vagy nem feltétlen van. Nyilván a bankokat senki sem szereti. Én megpróbáltam ezt a közös vonalat belevinni, ezt úgy tudnám összefoglalni fogyasztóvédelmi megközelítésben, hogy az egyes polgárt védjük, hogy ne vonalkód legyen, hanem ember, és a nagy hálózatok túlkapásaival szemben minden tekintetben megvédjük. Azért nehezebb egy ilyet szervezni, mert közös ideológiai kapocs híján itt mindenfajta, akár felnagyított, irreális várakozás vagy konfliktus sokkal nagyobbat tud szólni. Tehát nekünk Marczingós Lászlóval egy kiemelt és exponált feladatunk lesz az, hogy egyrészt ez az ügy haladjon, de a közösségen belül valódi közösségi élet legyen. Nyilván várakozás mindenkiben van. Tehát ez az egész akkor tud működni, hogyha eredmények is vannak, lesznek. Részeredményekről szerencsére már be lehet számolni. De maga az is óriási eredmény, hogyha a közösség él, lüktet és működik. Azt mindannyian tudjuk, akik a nemzeti oldalon szocializálódtunk, hogy nagyon ritkán jöttek szembe a nagy eredmények. Tehát nagyon ritkán volt az, hogy kigondoltunk valamit, és az úgy jövő hétre megvalósult. Nagyon sokszor abba tudtunk kapaszkodni, hogy közösség vagyunk, tartjuk egymás hátát, és soha nem voltunk egyedül ebben a dologban. Itt ugyanez a helyzet.

Egyáltalán honnan jött az egyesület ötlete?

Az egyesületet úgy találtuk ki, hogy Marczingós Lászlóval minden fórum után át szoktuk beszélni a tapasztalatokat, és felmérjük azt, hogy a károsultak közösségének mire lenne igénye. Ott fogalmazódott meg két, egyébként teljesen eltérő irányú gondolat. Marczingós Lászlóé az volt, hogy valami szervezeti formában ezt a fogyasztóvédelmi gondolatot, ami megtestesül a devizás probléma kezelése képében nála, valahogy ki kéne vinni az európai térbe. És egy fogyasztóvédelmi egyesület milyen jó lenne, hogy a nagy nyilvánosság erejével segítsük a megoldást! Én pedig azt mondtam, hogy itt maga a közösség tud egy olyan erőforrásként vagy pajzsként szolgálni, amely meg tudja védeni ezeket az embereket. A magánytól, a kifosztottság érzetétől, attól az érzéstől, hogy nincs megoldás. Tehát egészen más irányból közelítettünk, de ugyanoda jutottunk, hogy szükség van egy formalizált közösségre is. Hozzáteszem, az ilyen nagyon sokszor lebecsült vagy a digitális kényszerzubbonyban már meghaladott dolgok, mint hogy az embernek van egy tagkártyája, itt is lesz, ez az összetartozás érzéséhez képes hozzájárulni, hogy „én igenis ide tartozom, nekem vannak jogaim ezzel kapcsolatban, amikkel tudok élni, és ez a közösség kiáll értem akkor is, ha más nem”. Tehát mi nagyon figyelünk ezekre az apró részletekre.

Jogok és kötelességek

Mik azok a jogok, amik az egyesületi tagokat megilletik?

Elkezdtünk nagyon sokféle szolgáltatást biztosítani, kidolgozni, és nagyon rövid idő alatt, tehát még a bejegyzés időszakában egész messzire sikerült eljutni. Egyrészt úgy gondolom, hogy több százmillió forintot tudtunk megspórolni devizahiteleseknek ezen a nyáron. Azért mondhatok ilyen merészet, mert egy átlagos első ügyvédi konzultáció néhány tízezer forinttól kezdődik. Nyilván minél nevesebb a szakember, annál drágább. Mi Marczingós Lászlóval azt csináltuk, hogy összeszedtük azokat a tipikus kérdéseket, amik egy ilyen első konzultáción felmerülhetnek egy devizakárosult részéről: hova fordulhatok, milyen beadvánnyal, van-e hozzá formanyomtatvány, mit várhatok ettől? Ha a bankhoz fordultam, forduljak-e a pénzügyi békéltetőhöz? És ezeket a tipikus kérdéseket összeszedtem a Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetsége közösségi oldal csoportjaiból. Megjegyzem, 52 ezer környékén tart már a főcsoport követőinek a száma. Majd leültünk Marczingós Lászlóval, én gyakorlott riporterként kérdeztem, ő pedig minden ilyen típuskérdésre válaszolt. Aztán Ölveczky Istvánnal is megtettük ugyanezt, mindig a téma szerinti más szakemberrel. Ez tehát egy ingyenes online jogsegélyszolgálat, ami mindenki számára elérhető, ha van térerő, akkor még a legkisebb faluból is.

Személyesen is lehet kérdezni?

Ezt a jogsegélyt kiterjesztettük a fizikai térbe, tehát minden fórumon, ahol ott vagyunk, nagyjából 20-30 percet ölel fel az, hogy mi elmondjuk, amit fontosnak tartunk, utána pedig következik legalább egy óra olyan típusú kérdezz-felelek, ahol ezekre a kérdésekre tömbösítve választ kapnak. A jelenlévők is, de egyébként ha élő közvetítés van, akkor egy sokkal szélesebb kör is. Ez tehát a második síkja. Ennek jön egy harmadik síkja az ősszel, amit akkor fogok bejelenteni, ha kész és kidolgozott a modell, valamint erőforrás is van hozzá, de annyit elárulok, az egyedi ügyek felvállalása tekintetében is erős gondolkodás folyik. Ezen felül létrehoztunk egy kilakoltatásokat megelőzni hivatott bejelentővonalat.

Elég erős a rutinunk ezen az idézőjeles területen, hiszen több mint félszáz kilakoltatáson jogsegélyeztünk. Itt nagyon sokszor mi is abba a hibába estünk, hogy az utolsó pillanatban szóltak nekünk, és az utolsó pillanatban akartunk mindent megoldani. Ez tipikusan úgy nézett ki, hogy előző este jött egy – érthető módon – nagyon kétségbeesett telefonhívás, hogy márpedig másnap reggel menni kell, segítsünk megelőzni a kilakoltatást. És mi persze odamentünk, sokszor vittünk kamerát, az ügyet, amennyire lehetett, próbáltuk rövid idő alatt is áttekinteni, de itt a sikerráta maximum 20 százalék körüli volt. Ez derék és elismerésre méltó, de mi ennél sokkal többet szeretnénk, mert a szigetszentmiklósi kilakoltatáson, ahol Ölveczky Istvánnal jártunk, azt tapasztaltuk, hogy azt az ügyet a károsultnak minden szempontból nyernie kellett volna. Minden mellette szólt, egészen biztos, hogy megnyerte volna az ügyét, de nem volt pénze ügyvédre. Tehát olyan helyzet állt elő, hogy egy tuti biztos, győztes ügyet azért nem tudott védeni, mert nem volt erőforrás megfelelő szakemberre, és emiatt elbukta az otthonát.

Most szerencsére Tápiószecsőn sikeresebbek voltunk, és bár ebben egy négylábúnak is volt szerepe, de nyilvánvaló, amikor megjelenik egy országgyűlési képviselő, egy jelölt, adott esetben egy kamera, egy újságíró, egészen máshogy viselkedik a végrehajtó, az ott működő szervek és minden érdekelt is. Tehát valahogy egy kulturáltabb hangnem kerül előtérbe, mint ha nincsenek ott ezek az említett elemek, és hirtelen a megegyezés lehetősége is közelebbre kerülhet. Itt azért következett be egy halasztás, mert azt állították, hogy az ingatlanon található négylábúhoz nem tudtak ott iziben sintért szerezni… Ám korábban is tudták, hogy van ott kutya, tehát ha ez lett volna a kizárólagos ok, akkor valószínűleg megoldották volna, egy átlagos végrehajtó számára ez nem akadály. Ott előállt egy olyan szituáció, ahol bár korrekt hangnem és légkör uralkodott, miután a jogi jellegű nézeteltéréseket a felek rendezték, talán nem tartották volna szerencsésnek az érintettet utcára dobni. Ennek mi nagyon örültünk, hiszen a rendelkezésre álló néhány hét alatt igyekszünk jogi segítséget nyújtani számára. Örömteli hír az, hogy Marczingós László személyesen vállalta el ennek a károsultnak az ügyét pro bono, tehát ezért nem kell egy fillért sem fizetnie sem az egyesületnek, sem a károsultnak. Ölveczky István a szigetszentmiklósi ügyet vállalta pro bono. Viszont ezek az ügyvédek is rendelkeznek erőforrásbeli korlátokkal. Ezek bonyolult ügyek, ezekből nem lehet akármennyit és főleg nem ingyenesen az idők végezetéig vállalni.

Említhetnénk még azt is, hogy egyáltalán országot járunk. Tehát azért én ezt egy olyan közösség képviselőjeként kezdtem el – a Jobbikról beszélek –, amiről azt mondták, hogy halott párt, és nem is létezik. És ha szabad ilyen nagyon csúnya képpel élnem, akkor bizony ott a sírgödörből már ki kellett, hogy másszon, mert olyan nincsen, hogy egy halott közösség egy akármilyen erős ügy mentén 20-30-40 ezer embert meg tudjon mozgatni egy nyár alatt, amikor nyaralnak a polgártársak, és senki nem elérhető… Nyilvánvaló, hogy ha halott lenne az a közösség, akkor ez így nem jöhetett volna létre. Tehát én nagyon büszke vagyok mind a politikai közösségemre, mind a Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetségére, mert ez egy újabb, sokkal szélesebb centrumú közösség. És hát azt látom, hogy ősszel, amikor majd a nagy demonstrációk frontján is megjelenünk, akkor bizony többezres létszámra is lehet készülni, mert megfelelően tudjuk felhangosítani ezt az ügyet.

Beszéltünk a tagok jogairól. Most a másik oldal következik: a tagoknak milyen kötelességeik vannak az egyesülettel szemben?

Igazából itt egy technikai, 500 forintos tagdíjfizetési kötelezettség áll fenn havonta: ebből lehet a korábban felsorolt szolgáltatásokat még szélesebb körben üzemeltetni. Tehát minél több anyagi erőforrása lesz ennek az egyesületnek, annál több ügyben lehet konkrét jogi segítséget nyújtani, például egy ilyen kilakoltatást megelőző helyzetben több tucat vagy akár száz ügynek minden szegmensét átnézni. De az is igaz, hogy lesz olyan, akinek a havi 500 forint is sok, ők lehetnek pártoló tagok. Az ő esetükben nincsen tagdíjfizetési kötelezettség, ugyanakkor szavazati jog sem, tehát csak rendes tag tud közgyűlésen részt venni, az országos döntéshozatalban részt venni. De azt látom, hogy ez nem okoz komoly gondot. Bár kifosztott emberekről van szó, mégis sokan belátják azt, hogy egy ilyen technikai díjfizetéssel az ügy és a mozgalom tud előrébb menni. Hogyha egyszer majd ezek az ügyvédek el tudnak indulni fizikailag is országot járni, akkor tízezrek, százezrek életét tudjuk megkönnyíteni. De a tagok legfőbb kötelessége az, hogy legyenek a közösség tagjai, és figyeljenek oda bajba jutott sorstársaikra és a károsultakra.

És ne felejtsük el, hogy amikor Marczingós László megjelenik egy tárgyalóteremben, akkor ott mindig várhatók olyan új fejlemények, amelyek szintén könnyíthetnek a károsultak helyzetén. Nem tudjuk megjósolni, hogy végül az országos népszavazásunk csúszik keresztül a központi szűrőn, vagy éppen a Lex Marczingóst visszük keresztül a parlamenten. Vagy az országjárásnál, esetleg a Devizás Igazság Napján lesz akkora hangerő, hogy azt mondják a túloldalon, „na most már ezzel valamit kezdeni kell”. Ezt rettenetesen nehéz megjósolni, de azért az jelzésértékű, amikor Lázár János leül Marczingós Lászlóval. Ilyenek nem nagyon történtek az elmúlt másfél évtizedben. Én azt remélem, hogy a Tisza Párt vezetője is le fog ülni ügyvéd úrral.

100 százalék Lex Marczingós

Saját ötlete és javaslatcsomagja, a Lex Marczingós, a Jobbik frakcióján keresztül ment az Országgyűlés elé, de lehet, hogy más politikai erő viszi keresztül?

Annak a megoldási csomagnak, amit kidolgoztunk, nincsen pártlogója. Tudom, hogy ez furcsa egy pártembertől, de mi bárkinek odaadjuk a megoldási csomagot, csak azt kérjük, hogy ne lúgozza ki, és csinálja meg, de ne csak a 20-30 százalékát, hanem teljes körben valósítsa meg.

Ha így történik, a Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetsége akkor is működni fog, de végre foglalkozhat a fogyasztóvédelem klasszikus portfóliójával a rendszerhasználati díjtól kezdve a termékfelelősségen át a tervezett avulásig. Nagyon sok izgalmas terület van, ami engem személyesen is motivál.

Ezek már távlati tervek, ugye?

Persze, ám én ragaszkodom ahhoz, hogy teljes fogyasztóvédelmi portfólióval kell foglalkozni. Nyilván van, aki azt mondja, hogy foglalkozzunk kizárólag a banki károsultakkal és a devizahiteles helyzettel. Én pedig azt mondom, hogy az egyes embert minden nagy hálózattól meg kell védeni. De megint csak visszatérünk oda, hogy idő, emberi és anyagi erőforrás kérdése az, hogy mennyi feladatot tudunk felvállalni. De azt megígérem, Marczingós Lászlót nyüstölni fogom, hogy menjünk még többet, szerveződjünk még keményebben. Azt látom, hogy akármi lesz a történet vége, nem csak a devizás kérdéskörben, hanem az egész fogyasztóvédelmi területen a legnagyobb országos szervezet jött létre.

Mekkora létszámú lesz a Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetsége?

Szeptember-október felé már körvonalazódni fog, hogy hány tagkártyát kell rendelnünk a nyomdától vagy attól a szolgáltatótól, aki ezt előállítja. A tagkártya kiküldése három hónapnyi tagdíj megfizetése után automatikusan megtörténik. Az a helyzet, hogy szeretném látni én is ezt a számot októberben, hogy hány százan, hány ezren lépnek be ebbe a közösségbe.

Forró ősz közeleg

Említette most az interjúban, de a csonka parlamenti ülésen is a Devizás Igazság Napját. Erről a rendezvényről mit lehet tudni?

Az október szokott lenni az a forró hónap, amikor nagyon sok rendezvény van, és nyilván a nemzeti ünnep kapcsán is van egy felfokozott várakozás. Ennek a környékére tervezzük azt, hogy egy igazi óriásdemonstrációt tartsunk Budapesten. És hát itt is a károsultakon fog múlni az, hogy mekkora érdeklődést mutatnak. Remélem, hogy vidékről is sokan fognak érkezni erre. A Nyugati téren hétszázan-nyolcszázan voltunk a nagy kánikula kellős közepén. Ennél mi egy magasabb létszámot és egy számjeggyel többet szeretnénk, tehát mindenképp ezres nagyságrendet. Én nagyon szeretném, ha ezen a rendezvényen már nemcsak politikus, közszereplő, ügyvéd szólalna fel, hanem olyan devizahitel-károsult is, aki ebből a közösségből emelkedett ki, és aki méltó módon tudja és meri képviselni ezt az ügyet, akár az arcát egy kamera előtt vállalva.

Ennyire félnek a devizakárosultak?

Én úgy gondolom, hogy a devizások sokkal kevésbé félnek, mint az országos átlag. Aki már minden csatát megjárt, az nagyon kevés következő konfliktustól fél, de azért egy ilyen közéleti jellegű szerveződésnél kitenni az arcunkat, ez mindenképp felelősséggel jár. Nagyon sok devizás túlélő újrarendezte az életét, dolgozik valahol, nyilván újabb konfliktusokat senki sem szeretne generálni magának. De van olyan is, akinek úgy ment tönkre az élete, hogy azóta aktív munkavégzésre alkalmatlan. Tehát nagyon sokféle élethelyzet jön szembe.

Én abban bízom, hogy az ősszel felállunk, az országos szervezettség megvan, ezt meg kell tölteni tartalommal. És ha így lesz, akkor ezt az ügyet méltó módon lehet majd képviselnie ennek a közösségnek. Marczingós Lászlóval mindig azt beszéljük, hogy a mi fő felelősségünk ennek a beindítása. Tehát ha majd egyszer jelentkezik egy sokkal alkalmasabb vezető ide, akkor lehet, hogy más lesz. Most egyelőre én vagyok az elnöke ennek egy szűk körű elnökséggel, viszont egy nagyon széles megyei koordinátori hálózattal működünk.

Ezek szerint minden vármegyében megvan már a koordinátor?

Igen. Azt is ígértem, hogy a nyár folyamán az országos lefedettséget megteremtjük. Ezt az ígéretet sikerült teljesíteni. Minden vármegyének van koordinátora, tehát olyan megyei felelős, aki nem vármegyei elnök, mert hatalma nincsen, viszont munkája temérdek. Vannak olyan helyzetek, ahol aktív devizahiteles tudott már jelentkezni vármegyei koordinátori szerepre. Nyilvánvaló, vannak olyan vármegyék, ahol a dolog természetéből adódóan kisebb a jelentkezők létszáma, de még ez a kis létszám is óriási számot jelent.

Csak hogy el tudjuk helyezni: mennyit jelent ez a kis létszám?

Csak Pest vármegyében több mint száz településről vannak jelentkezők ebbe a közösségbe. Nyilvánvaló, nem lehet mindenhol azonnal egy helyi csoportot alakítani, de az sem életszerű, hogy az egészet egy vármegye szívja fel, és legyen egy darab Pest megyei szervezet. Mert hogyan találkoznak az érdekeltek egymással? Tehát itt az a helyzet, hogy keressük ennek a köztes megoldását. Viszont ahonnan a legtöbb jelentkező jön, oda már megyünk is, és intézzük, hogy jöjjön létre a helyi közösség. Az egyáltalán nem túlzó, hogy minimum százával jelentkeznek a károsultak az egyes megyékből.