A két előterjesztő Kocsis Máté a Fidesz frakcióvezetője, és Halász János szerint nem lenne büntethető az a médiamunkás, aki közügyek szabad megvitatásakor, sajtótermékben vagy médiaszolgáltatás útján rágalmazást, vagy becsületsértést követ el, feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására. A Fidesz szerint a módosítás, a közügyek szabad megvitatásánál, a sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján történő elkövetésnél dekriminalizációt hajt végre. Ez nem azt jelenti, hogy az efféle jogsértések szankcionálása elmarad, hanem azt, hogy a jogalkotó a közügyek szabad megvitatását olyan „fontos” értéknek tartja, amely esetén elegendő a polgári jogi - és egyéb közigazgatási - szankcionálás fenntartása.
A közügyekkel kapcsolatos véleménynyilvánítás esetén csak végső esetben lehet a büntetőjog eszközéhez folyamodni, mivel a sértett sajtó-helyreigazítási eljárás, illetve személyiségi jogi per útján is jóvátételt nyerhet mind erkölcsi, mind anyagi értelemben.
A módosítás értelmében a sértettnek már csak sajtó-helyreigazítási eljárás, illetve személyiségi jogi per maradna meg lehetőségként, de a Telex szerint a realitásban ez a két eszköz nem hogy nem rettenti el a médiamunkást a hamis állítások leírásától: tavaly például csak az Origo 13 ilyen pert vesztett, és összesen 29 helyreigazítási pert veszített a teljes kormánymédia.
A Btk. jelenleg a rágalmazást akár két évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatja, míg ha valaki a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvételt készít akkor egy évig, ha nyilvánosságra hozza akár három évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető. A becsületsértés esetén egy évig tartó szabadságvesztés szabható ki.
Címlapkép: Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, mögötte a másik előterjesztő Halász János, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. Fotó: MTI/Kovács Tamás
(MTI)