Az Országos Nyugdíjas Parlament örömmel támogatja azt a javaslatot, amelyben a díjtalan készpénzfelvétel szigorú, idejétmúlt és az időseket hátrányosan érintő keretfeltételeit - a mai körülményekhez igazítva – jelentősen enyhítik – áll a szervezet közleményében. Mint arról lapunk is beszámolt, a parlament Gazdasági Bizottsága elfogadta azt a jobbikos kezdeményezésű indítványt, mely a díjmentes készpénzfelvétel összeghatárát havi 300 ezer forintra emelné.
Az Országos Nyugdíjas Parlament is emlékeztet, az elmúlt években már többször kezdeményezte a 2013-ban eldöntött, díjtalan készpénzfelvétel – mára már hátrányossá vált - feltételeinek enyhítését. Felidézik,
az induló évben az átlagos nettó kereset havonta 150 800 forint, míg az átlagnyugdíj 118 000 forint volt. Ehhez igazodott a havi két alkalommal, maximum 150 000 forintos díjtalan készpénzfelvétel szabálya. Időközben az átlagos nettó kereset havi 472 650 forintra, míg az átlagnyugdíj 245 753 forintra nőt.
Az időseket képviselő ernyőszervezet szerint a kialakult helyzet nagyon megterheli azt a több mint 1,3 millió nyugdíjast, akik átutalással kapják meg a havi nyugdíjukat. Különösen nehéz helyzetbe kerülnek azon idős, alacsony nyugdíjösszegű ellátásban részesülő honfitársaink, akiknek az élethelyzetükből, lakókörnyezetükből és hiányos közszolgáltatásokból adódóan szükségük van a készpénzre – hívja fel a figyelmet a Nyugdíjas Parlament.
Megítélésük szerint a hazai bankszektor 2024-ben keletkezett több mint 2 ezermilliárd forint összesített, konszolidált adózott eredményét csak kis mértékben terhelné meg a mindenkori átlagnyugdíj mértékéhez igazodó díjtalan készpénzfelvételi lehetőség.
A bankszektor képviselői másképp látják a helyzetet. A Magyar Bankszövetség határozottan ellenzi az ingyenes ATM készpénzfelvételi limit emelését, mivel lényegesen több kárt okoz a társadalomnak és a gazdaságnak, mint amennyi hasznot hoz az államnak – közölte közleményében a szövetség. Úgy vélik, a hamarosan a parlament elé kerülő törvényjavaslat lényegesen nagyobb közvetett költséggel jár, mint amekkora a látszólagos közvetlen haszna.
Hozzátették: amíg fennáll az Európában kiemelkedően magas, 0,9 százalékos, minden ATM-es pénzfelvételt terhelő adó (tranzakciós illeték), addig a tervezett intézkedés csak a banki elvonások emelésének egy újabb módja. Fontos kiemelni, hogy a banki ügyfelek számára ingyenes készpénzfelvétel után a bankoknak ezt az adót ugyanúgy be kell fizetniük, mint a limit feletti készpénzfelvételek után.
A Bankszövetség úgy véli, a pénzforgalom digitalizálása megállíthatatlan világtrend, amiben Magyarország több tekintetben is élen jár. Ezt a kedvező helyzetet a kormányzat, a jegybank és a bankszektor közös erőfeszítései alapozták meg – a most bejelentett intézkedés szembemegy ezekkel az kezdeményezésekkel. Az azonnali átutalás, a qvik bevezetése, vagy a fejlett érintéses fizetési infrastruktúra mind előremutató, a gazdasági szereplők – így a magánszemélyek – számára jelentős hasznot hajtó, óriási költségű, részben állami fejlesztések.
A szektor ernyőszervezete szerint a gyors gazdasági fejlődést elérő országok közös tulajdonsága a digitális pénzforgalmi megoldások térnyerése, így az érmékre és a bankjegyekre már szinte múzeumi tárgyként tekintenek. Ennek természetes következménye az adóelkerülés visszaszorulása és a gazdaság lendületbe hozása. A szakmai tanulmányok és elemzések is kizárólag ezt az irányt tartják követendő példának. A tapasztalati számok is alátámasztják, hogy a magyar társadalom is alkalmazkodott ehhez a folyamathoz: az elmúlt 12 évben az elektronikus fizetések aránya megháromszorozódott, miközben a készpénzes tranzakciók aránya folyamatosan csökkent.
A készpénzhasználat ezzel szemben jelenleg évente 400 milliárd forintos társadalmi költséggel jár Magyarországon, a visszaszorításában ekkora megtakarítási potenciál van, az ösztönzése pedig tovább növeli ezt a költséget. A fekete- és szürkegazdaság és a pénzmosás is készpénz-alapúak, a most tervezett intézkedés kedvez ezeknek a társadalmilag nagyon káros jelenségeknek. Ezáltal a módosítás Magyarország pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni intézkedéseinek megítélését is ronthatja, miközben a gazdaság növekedési pályára állítása és az ország nemzetközi befektetői megítélésének fenntartása érdekében kerülni kell minden olyan intézkedést, amely rontja hazánk pénzmosás megelőzési szempontú megítélését, és magában hordozza Magyarország leminősítésének lehetőségét – teszik hozzá.