A strasbourgi bíróság szerint a nemzetiségi voksolás során sérül a választói akarat valódi kifejezése

A strasbourgi bíróság szerint a nemzetiségi voksolás során sérül a választói akarat valódi kifejezése

A kormánynak be kell építenie a most készülő módosításba a strasbourgi döntés ajánlásait is.

A kormány hiába próbált felülvizsgálattal élni, az elmarasztaló strasbourgi ítélet nyomán véglegessé vált az Emberi Jogok Európai Bíróságának tavalyi őszi döntése, amely jogsértőnek találta a magyar választási rendszer nemzetiségi voksolást érintő részét, és annak megváltoztatását írta elő – értesült a hvg.hu

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) öt bíróból álló testülete április 3-i ülésén határozott úgy, hogy a Magyarországot érintő ügyben – és egyénként még 10 másik ügyben is – elutasítja a kérelmet, hogy a strasbourgi bíróság nagytanácsa elé kerüljön a korábban kimondott ítélet. Az Orbán-kormány döntése alapján ugyanis az igazságügyi tárca ilyen javaslatot tett februárban, ami az eredeti, tavaly őszi ítélet elleni fellebbezést jelentette.

Az immár jogerős ítélet szerint sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét a választási rendszer kisebbségi, nemzetiségi voksolást szabályozó része. A Bakirdzi és E.C. kontra Magyarország ügyben a bírói tanács – tagjai közt Paczolay Péter bíróval – megállapította, hogy az nem biztosítja kellően „a nép véleményének szabad kifejezését a törvényhozó testület megválasztása során".

Az ítélet szerint aggályos, hogy a nemzetiségi listára szavazóknak le kell mondaniuk a pártlistára szavazásról és sérül a választás titkosságához való jog is a listára szavazás tényének rögzítése és az egyetlen listára szavazás miatt, ráadásul a nemzetiségi lista zárt, így nincs mód a választói akarat valódi kifejezésére. Kimondta a bíróság azt is: alapvető jogkorlátozás, hogy a 13 magyarországi kisebbségből 11-nek a kis létszáma miatt esélye sincs arra, hogy parlamenti képviselőt válasszon.

A Törvényalkotási Bizottság fideszes többségének döntése után az Országgyűlés jövő kedden, május 23-án szavaz a választási eljárási szabályok megváltoztatásáról, de a módosító csomag nem része a választási rendszer nemzetiségeket érintő átírása, amire most már jogerős strasbourgi ítélet kötelezi a magyar kormányt. Pedig a lap szerint akár be is építhették volna az előírt változtatásokat az új szabályok közé, mert már április elején kiderült, hogy muszáj lesz lépnie ez ügyben a jogalkotónak.

A hvg.hu felidézi, hogy a február 10-i határidő letelte előtt – állítása szerint hosszas jogi mérlegelés után – a kormány úgy határozott, hogy nem fogadja el a magyar választási rendszer nemzetiségeket érintő szabályozását több ponton jogsértőnek kimondó tavaly november 10-i strasbourgi ítéletet. Abban a bíróság – két nemzetiségi szavazónak igazat adva – Magyarországot elmarasztaló ítéletet hozott.

A lap megkérdezte az igazságügyi tárcát, hogy az ítélet jogerőssé válása után mikor tervezik benyújtani a törvénymódosítást, és egyeztetnek-e arról a 13 nemzetiség képviselőivel, de a cikk megjelenéséig nem kaptak választ.