A tragikus napra a Jobbik Ifjúsági Tagozatának Külügyi Kabinetje a budapesti horvát nagykövetség előtt csendes gyertyagyújtással emlékezett. Mint Szalay Szabolcs, a kabinet vezetője emlékező beszédében fogalmazott, Vukovár hősei, bár szám szerint jóval kevesebben voltak, mint ellenségeik, mégis volt valamijük, ami a szerb oldalon hiányzott. Ez pedig a hit és a hazaszeretet volt.
A horvát védők helyzete ugyan reménytelennek tűnt, hiszen egy akkor még el nem ismert ország éppen szerveződő hadseregének tagjaiként, ostromgyűrűbe zárva kellett helytállniuk, mégis vállalták a küzdelmet, mely sorsdöntő volt Horvátország számára.
A vukovári harcosok példája bátran hasonlítható a Szigetvárt védő Zrínyi, vagy a Kőszeget védő Jurisics és katonáinak hőstetteihez
– fogalmazott Szalay, hozzátéve, hogy ahogyan Szigetvár és Kőszeg emléke összeköti a magyarokat és a horvátokat, úgy mi magyarok is büszkék lehetünk Vukovárra és a horvát honvédő háborúra, hiszen Magyarország első perctől kezdve kiállt Horvátország függetlensége mellett, a horvát hadseregben pedig számos magyar ember is harcolt. A Jobbik IT megemlékezőit a helyszínen a horvát nagykövet helyettese is köszöntötte. Az IT-sek ezt követően gyertyákat helyeztek el a nagykövetség kerítésénél, a járdán pedig a horvát nemzeti jelképre, a piros-fehérrel sakkozott mezőre utalva helyezték el mécseseiket.