A portál szerint egyes cégek 10-20 ezres, eseti béremelésekkel és toborzó hadjáratokkal igyekeznek vadászni lényegében bárkit, aki hajlandó húzni az igát, de főként a konkurenciánál dolgozó munkásokra fenik a fogukat, hogy így jussanak kis befektetéssel tapasztalt munkaerőhöz.
Más vállalatok viszont jellemzően erőből reagálnak, és gyakran túldolgoztatják az alkalmazottaikat, ez jelenthet kötelező túlórákat, de akár azt is, hogy egy munkavállalónak több munkakörben is helyt kell állnia.
Azt viszont eddig elenyésző számú üzleti szereplő ismerte fel, hogy a pozitív munkahelyi légkör, az "emberi" bánásmód ugyanolyan fontos a dolgozók megszerzésében és megtartásában, mint a konkrét fizetésemelés.
Ettől függetlenül a béremelés továbbra is hatékony aduásznak számít, hiszen a fizikai munkások már kis mértékű juttatás-növekedés reményében is gondolkodás nélkül váltanak:
a Napi.hu egy olyan, nyugat-magyarországi targoncás példáját ismerteti, akinek 70 százalékkal nőtt a fizetése, miután ugyanazon ipari parkon belül hétszer váltott munkahelyet.
Egy Pest megyei multi pedig csak 30-40 százalékos béremeléssel tudta meggátolni, hogy dolgozói átvándoroljanak a konkurenciához.
Ez annak a fényében nem is meglepő, hogy munkaerő-közvetítők becslése szerint ma tízezres munkaerőhiány van a gyártásban és a feldolgozóiparban, ahol egyébként közel 670 ezren dolgoznak ma Magyarországon.
Leketyeg a zsarnoki főnökök kora?
A lapnak nyilatkozó szakértők szerint a vállalkozások nehezen értik meg, hogy a dolgozókat ismét emberszámba kell venni, szemben a napjainkig is nagyon jellemző, lekezelő gyakorlattal.
Manapság a "ha nem tetszik, el lehet menni" hozzáállás már a konkrét termelést, így nem is olyan hosszú távon a profitot veszélyezteti.
Míg például két-három évvel ezelőtt is be lehetett valakit fenyíteni azzal a nyegle dumával, hogy "ezren várnak a helyedre", ha sokat pattogott a kötelező túlórák, az alacsony bérek, vagy az élhetetlen, esetleg konkrétan életveszélyes munkakörülmények miatt, a sorban állók többsége mára inkább lelépett külföldre, így a bőség zavarához hozzászokott, munkavállalók kizsákmányolására építő cégek már könnyen magukat lőhetik lábon egy-egy ilyen fenyegetéssel.
A szakemberek szerint azonban a valóság már kezdi áttörni a cégek "fájdalomküszöbét", és a HR-esek is mostanság ébrednek rá, hogy talán nem is lenne olyan ördögtől való dolog normálisan bánni az emberekkel.
A tapasztalat azt mutatja, hogy ahol stratégiailag kezelik a kérdés, ott viszonylag alacsonyabb fizetés mellett is meg tudják tartani a dolgozókat.
A Napi.hu ugyanakkor kihangsúlyozza, hogy a jelenség azt mutatja, hogy súlyos bajok vannak a magyar cégeknél vezetői szinten.
Vezetők helyett kápók és kiskirályok
Mivel az eddig hierarchikus erőfölényükre építő főnökök egyre kevésbé tudják hatékonyan alkalmazni a jól bevált fegyelmezőeszközöket, kezd kibukni hogy, tulajdonképpen mennyi inkompetens vezető dolgozik a magyar vállalatoknál (és itt most nem csak a nagyvállalati szektorról van szó, ugyanez megfigyelhető a KKV-knál is, ahol ez az alacsony létszámok miatt még jobban ki is ütközik - a szerk.).
Ezeket az embereket eddig felszínen tartotta a beosztotti állomány folyamatos rotációja, ám egy cég egyre kevésbé engedheti meg magának azt a luxust, hogy olyan vezetőket alkalmazzon, akik miatt a beosztottak sorra hagyják ott az adott munkahelyet.
A trend egyik fő oka, hogy itthon a vállalkozások zöme jellemzően nem fordított kellő energiát a vezetőképzésre (ez a terület szinte teljes egészében hiányzik a magyar felsőoktatásból).
Ezért lehet az, hogy középvezetői szinten sok helyen bevett gyakorlatnak számít a dolgozókkal szembeni "embertelen" bánásmód:
durván, alpárian beszélnek velük, sokszor megalázzák őket és egyes helyeken a fizikai bántalmazás sem ritka.
A portál szerint általában egy társaság minél távolabb helyezkedik el a teremtési lánc csúcsgyártójától, annál nyomasztóbb nála a munkahelyi légkör, és annál jellemzőbb, hogy túlórára kényszerítik őket.
Minden rosszban van valami...
A szakértők szerint jó hír, hogy amennyiben a munkaerőhiány nem csökken Magyarországon, akkor egy idő után - a kivándorló munkavállalók százezreivel együtt - a fenti negatívumoknak is búcsút inthetünk.
Már csak az a kérdés, hogy a magyar gazdaságból marad-e valami, mire a vállalatok elsajátítják a normális menedzsmenti és vezetői kultúrát?
Vagy ide nem érnek az ukrán munkavállalók...
Az ukrán vendégmunkások nem segíthetnek hazánk reménytelen helyzetén
A magasan képzett munkaerő esetében teljesen reménytelen helyzetben van Magyarország - közölte lapunkkal Molnár Balázs, Iránytű Intézet gazdasági elemzője annak kapcsán, hogy a Heti Válasz kiderítette: kész a jogszabályi környezetváltozás ahhoz, hogy hazánk több tízezer ukrán vendégmunkást fogadjon be, telepítsen le.