A Der Spiegel szombati számában megjelenő beszámolóból előzetesen közölt részletek szerint a német kormány hajlandó lenne szakítani azzal a hozzáállással, hogy a szankciókat csak akkor lehet megszüntetni, ha végrehajtják az ukrán válság politikai rendezéséről szóló minszki megállapodás mind a 13 pontját.
Az új megközelítés szerint az egyezmény végrehajtásának előrehaladásával lehetne lazítani a szankciókon, így a kelet-ukrajnai válságövezetben tartandó helyi választásokról rendelkező pont megvalósítása esetén vissza lehetne vonni egyes büntetőintézkedéseket.
Georg Streiter helyettes kormányszóvivő tájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva rámutatott, hogy az elképzelés a G7 csoport Japánban tartott csúcstalálkozójának zárónyilatkozatában is szerepel.
A dokumentumban az áll, hogy a szankciók fenntartása közvetlenül összefügg a minszki megállapodás végrehajtásával és azzal, hogy Oroszország tiszteletben tartja-e Ukrajna szuverenitását, és a büntetőintézkedéseket "lépésenként fel lehet számolni, amint Oroszország eleget tesz ezeknek a kötelezettségeinek" - emelte ki Georg Streiter.
Martin Schäfer, a külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani a Moszkvára kifejtett nyomást, de be kell látni, hogy a "mindent vagy semmit" elven alapuló megközelítés nem célszerű, ezért lehetővé kellene tenni, hogy a minszki folyamat jelentős előrehaladása esetén fokozatosan visszavonják a szankciókat.
Az EU 2014. augusztus 1-jei hatállyal vetett ki szankciókat Oroszország ellen az ukrajnai Krím félsziget bekebelezése és a kelet-ukrajnai válságban játszott szerepe miatt. Az orosz védelmi-, pénzügyi- és energiaszektort sújtó büntetőintézkedéseket eddig kétszer hosszabbították meg.
Az Oroszországba irányuló német export tavaly 21,8 milliárd eurót tett ki, ami 40 százalékos csökkenés a szankciók előtti utolsó évhez, 2013-hoz képest. Az import 29,8 milliárd eurót tett ki 2015-ben, 30 százalékkal csökkent 2013-hoz képest.