A politikai szervezetek feladata, hogy „nyisson a világ felé”, ne zárja be kapuit politikai érdekek mentén – mondta a köztévé Ma reggel című műsorában Adorján Béla. A Jobbik elnöke ezt annak kapcsán közölte, hogy pártja támogatja a Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetségét (BKFSZ), mely a hétvégén közfelkiáltással elfogadott devizahitelesek 12 pontjával országjárásra indul.
Adorján Béla rámutatott: a BKFSZ mögött olyan társadalmi érdeklődés alakult ki, melyet a Jobbik több mint tíz éve szeretne végigvinni a parlamentben, mégpedig hogy
„több millió embert érint a hibás szerződésre alapozott devizakérdés”.
A pártvezető kiemelte, a devizahitelesek 12 pontja valójában feladatsor, aminek létre sem kellett volna jönnie, ha a kormánypárti többség tenné a dolgát, azaz az Európai Unió Bírósága döntésének megfelelően leszögezte volna, hogy
ezek érvénytelen szerződések.
Arra a felvetésre, hogy indulhatnak-e tömeges perek, Adorján Béla felhívta a figyelmet, hogy ez jelentős tőkét igényel, amit a devizakárosultak nem képesek előteremteni. A Jobbik elnöke szerint az Országgyűlésnek legalább annyit el kellett volna rendelnie, hogy
az ilyen perek illetékmentesek legyenek,
de arra is emlékeztetett, szeretnék elérni a devizás igazság jogának is nevezett elsétálás jogát, azaz hogy akinek az ingatlanát elvették, attól ne lehessen még további összegeket követelni.
Adorján Béla felelevenítette azt is, hogy Ambrus Attila 17 évet kapott bankrablásért, amivel 196 millió forinttal károsította meg a pénzintézeteket. A devizakárosultak ügyében azonban ennél nagyságrendekkel nagyobb összeg miatt sem történt felelősségre vonás, a devizahitelesek 12 pontja ezért tartalmazza a bírói felelősség kérdését is.
A szombati demonstrációról ebben a cikkben számoltunk be:
A december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánító népszavazási kezdeményezésükre a pártelnök azt mondta, a legegyszerűbb az lenne, ha
a veszélyhelyzeti kormányzás hozna egy ilyen, azonnali hatályú döntést.
Adorján Béla ismertette, több ezer önkéntes vállalta, hogy aláírja, illetve segíti a szignók gyűjtését, terveik szerint december 20-a környékén viszik vissza az íveket a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
Elkeserítőnek nevezte, hogy bár levélben keresték meg az önkormányzatokat, civil szervezeteket, szakszervezeteket, egyházakat, azok passzivitást mutattak, de hozzátette, az emberek sokkal nagyobb felelősségtudattal állnak hozzá.